rajzfilm;

- Meghalt Richly Zsolt rajzfilmrendező, a Kockásfülű nyúl megalkotója

79 éves volt.

Életének 79. évében elhunyt Richly Zsolt Balázs Béla- és Károli Gáspár-díjas rajzfilmrendező, kiváló művész, címzetes egyetemi tanár - közölte a család és a Magyarországi Evangélikus Egyház pénteken.

Televíziós sorozatok, egész estés tévé- és mozifilmek, gyermekeknek készülő produkciók egész sora kötődik nevéhez. Generációk nőttek fel az általa készített A kockásfülű nyúl és a Kíváncsi Fáncsi kalandjain. Grafikusművészként is aktív alkotói életművet tudhat magáénak.

Richly Zsolt 1941-ben született Sopronban, középiskolai tanulmányait is a városban, a Berzsenyi Dániel Evangélikus Líceumban végezte el. 1962-ben felvételt nyert a Magyar Iparművészeti Főiskolán díszítő festő szakára, az akkor egyszeri alkalommal indított animációs osztály tagjaként szerzett diplomát 1966-ban. Diplomamunkája az Indiában című animációs film volt, amely számos fesztiválsikert könyvelhetett el. Diplomája megszerzése után a Pannónia Filmstúdió munkatársa lett, ahol egészen nyugdíjba vonulásáig, több mint huszonöt éven át dolgozott.

Richly Zsolt rajzfilmrendező és Marék Veronika író, grafikus, a népszerű rajzfilmsorozat, A kockásfülű nyúl szerzőpárosa

Grafikusművészként is aktív alkotó volt. A hatvanas években ifjúsági lapoknak, magazinoknak készített illusztrációkat, majd a hetvenes és nyolcvanas években több népszerű mesehős történetét adaptálta diára. 1981-ben adták ki a Richly Zsolt által rajzolt A kiskakas gyémánt félkrajcárja című mesét dián, a Lúdas Matyi történetét hét évvel később dolgozta fel. A Józsefvárosi Galériában 2002-ben életmű-kiállítást rendeztek műveiből.

1987-ben kapcsolódott be a Magyar Iparművészeti Főiskolán folyó animációs oktatásba. A hazai animációs filmművészet számos generációját segítette a pályára, a Moholy-Nagy Művészeti Egyetem Animációs oktatásának meghatározó egyénisége, az intézménynek 2008-tól volt címzetes egyetemi tanára.

A reformáció kezdetének 500. évfordulója alkalmából Luther Márton életéről készített tízrészes filmet, amelyet a magyaron kívül számos egyéb nyelven vetítettek szerte a világban. A film alapján képregény is született.

Szurcsik József képei pusztulásról vagy épp a még megszületés előtti világról, reménytelenségről vagy reményről szólnak. Kiállításmegnyitója pedig a befogadás szabadságát is megmutatta.