;

Normafa;Fővárosi Negyed;

- Turisztikai centrum a terror budai házából

Kávézót, információs központot és kilátót is kialakítanak az egykori Rajk-villában, ahol bő hetven éve – egy mulató takarásában – foglyokat kínoztak. Most a Normafa-rehabilitáció szabja át a környéket.

A Normafánál, szemben a réttel van egy épület, amely a koncepciós perek során kivégzett egykori kommunista belügyminiszter nevét viseli, vagyis azét, akit vádlott-társaival együtt itt kínoztak és innen vittek a bírósági tárgyalásokra, majd az akasztófa alá. A Rajk-villa, amely a XII., Eötvös út 48. szám alatt található, egykor olyan épület volt, mint a Svábhegyen még sok száz, ahol a pesti polgárok nemigen laktak, inkább nyaraltak.

A ház pontos építési idejét nem ismerjük, de csaknem bizonyos, hogy az előző századforduló idején készülhetett el. Építtetője és első tulajdonosa Förster Aurél akadémikus, ókortörténész volt. A szecessziós stílusú ház máig látható különlegessége az a sok szögletű torony, amely feltehetően azért készült, hogy a ház lakói onnan gyönyörködjenek a budai hegyek panorámájában. A második világháborút követően az Államvédelmi Hatóság szemet vetett a villára, és elvették Förster Auréltól a házat. Ma már nehéz kideríteni, hogy a "párt ökle" miért vonzódott az akkori nevén Szabadság-hegyhez, illetve a Zugligethez, ugyanis ezen a vidéken szép számú házat igénybe vettek és használtak is. Feltehetően a kevésbé sűrűn beépített helyeken jobban tudták őrizni az objektumokat.

A Rajk-villa pincéjét titkos börtönként használták, több falat is felhúztak és cellákat alakítottak ki, ahol szinte kiegyenesedni sem lehetett. A kínvallatások fenn, a belülről fekete redőnyökkel takart szögletes helyiségben voltak. Kis méretű cellákat alakítottak ki a toronyban is. Elborzasztó, de feltehetően tartottak foglyokat a kertben lévő vermekben is.

1956 után a pincében lévő cellákat elfalazták, az épületben pedig megbízható belügyesek lakásait alakították ki. Miközben a Rajk villában folytak a kínvallatások, a hozzá csatlakozó mulató szó szoros értelemben vígan működött. Lampionok lógtak és üvöltött a zene, hogy a foglyok sikolyait elnyomja. (A mulatozók nem is sejtették, hogy mi folyik a fal túloldalán.) A kamumulatót a felújítás során elbontották. Az itt megvalósuló Normafa Park programot a kormány olyan fontosnak tartotta, hogy külön törvényt is elfogadtak erről 2013-ban, amihez kéznél volt a park szomszédságában lévő Rajk-villa, amely a program része lett.

– A helyi védettséget élvező régi villaépület a Normafa-rehabilitáció részeként újul meg teljesen, úgy, hogy egy modern épületet is hozzákapcsolnak – tudtuk meg a Hegyvidék önkormányzatától. A villaépület alsó szintje nyitott lesz, itt egy kávézó és információs központ kap majd helyet, az első és második emeleten a Normafa Park Fenntartó és Üzemeltető Intézmény irodáit helyezik el. A kilátó és a rossz emlékű pinceszint azonban csak előre egyeztetett időpontokban lesz látogatható. A tereprendezés, majd a kert rendbetétele után viszont teljesen bejárhatóvá válik a korábbi villaépület és környéke. A nyitást a nyárra tervezik.

A szomszédos, nemrégiben lebontott - jobb sorsra érdemes - Olimpia szálló helyén lesz a "Normafa kapuja". Az évtizedekig üresen álló, az enyészetnek kitett hotel bontási anyagát a Rajk villa mögötti csaknem kész új autóút építésénél használták fel, ez a gyermekvasút mentén halad majd, ezzel az Eötvös út új vonalvezetést kap. Sőt, az útnak ez a szakasza már nem is Eötvös Lóránd nevét viseli majd. (A világhírű fizikus és egykori kultuszminiszter a Belvárosban is "elvesztette" az utcáját átadva helyét a Papnöveldének.) Kárpótlásul a szomszédos, az egykori Olimpia Hotel helyén létesülő park névadója lesz. Az út pedig a 20. század egyik legkiemelkedőbb másik természettudósának, Erdős Pálnak állít majd emléket.

A közvetlenül a Rajk-villa mellett – a Benczúr és Weichinger Építésziroda tervei szerint készülő új épület tetején – tanuló sípálya is lesz, ha már valódi hóra a klímaváltozás miatt egyre ritkábban lehet számítani. A teljes kivitelezés nettó értékét 2,67 milliárd forintra tervezték. Ha majd egyszer meghosszabbítják idáig a fogaskerekűt (más néven 60-as villamost), akkor annak itt lesz a végállomása, a Normafa kapujánál. De erre feltehetően még évekig várni kell.

A hatszögletű szobaNádas Péter a Hazatérés című könyvében arról ír, hogy 1977-ben egy csendes helyet keresett, ahol nyugodtan tud írni. Ekkor véletlenül bukkant rá a Rajk-villára. A regényben arról ír, hogy szereplőjét - aki természetesen saját maga – egy, a szobát kiadó rendőr fogadta. "Miközben beszélt, mentünk be a házba, föl a lépcsőn, szárnyas ajtót nyitott ki előttem, be egy furcsa, hatalmas szobába, de a felindultsága annyira lenyűgözött, hogy nem is nézhettem körül. A rendőr mesélni kezdett, még a hangját is egészen lehalkította, úgy mesélt. Hogy ez bizony egy nagyon híres ház volt, így mondta, híres. Ők csak ötvenhétben költöztek ide, előzőleg nem volt benn lakó. Mert hogy ebben a házban folytak azok a fontos vallatások, de hogy kit vallattak volna, azt nem tudta pontosan megmondani. Állítólag a Mindszentyt, meg másokat, ilyeneket". Majd az író felidézi: "Annak a gyanútlanságnak az emléke, ahogyan gyermekként éppen e ház előtt a síléceinkkel bajmolódunk, abban a pillanatban teljesen megbénított. Itt kapcsoltuk föl a léceinket, innen indultunk neki a nagy lejtőnek. Megszámoltam a szoba sarkait. Semmi kétség, itt állok a hatszögletű szobában." A ház létezéséről egyébként Nádas Péter Szász Bélának, a Rajk-per életben maradt, Londonban élő egykori vádlottjának az emlékirataiból tudott. 

A megkérdezett hívek 14 százaléka szerint az egyházak veszélyt jelentenek az országra. Máté-Tóth András teológus, valláskutató egy eddig nem publikált felmérésről nyilatkozott.