születésnap;versek;

- Tatár Sándor limerickjei Várady Szabolcs születésnapi köszöntésére

Uj(jgy)ak

                                                              a 77 éves Várady Szabolcsnak

Hangulathölgy

Közkedvelt hölgyünk volt Heléna.

Szendénél inkább volt hetéra;

   bár törte a magyart,   

   tudta, mit nem akar –

„Márpedig magát nem nyel én ma!”

A titokzatos

Furcsa egy fószer volt Estebán.

Szobrozva a nőket leste tán?   

   De nem dívát várt ott,   

   sőt, ha nő sóvárgott,

inkább úgy mordult föl: „Hess, te lány!”

Nem minden fenékIG LU

Remények hazája Ecuador –

rettegni nem kell, hogy megfázol.   

   Némi baj van ma még:   

   kevés a fóka, lék;

hogy eszkimó légy, ez meggátol.

Sic transit…

Volt egy nő, úgy hívták, Erzsébet.

Bájait bánta az erszényed   

   – az idő vasfoga:   

   lett ráncos has, toka;

rajongótábora elszéledt.

Előzékeny

Kuláns egy fickó volt Levente.

Nem állt rajta ing jól, se mente.   

   A nőket izgatta   

   rekorder hímtagja;

és azt legalább jól bekente!

Priusz

Lehet, hogy jobb volna Münchenben?

Merthogy én itt, Pesten tüntettem,   

   hogy: „Le a zsarnokkal   

   meg aki zsarnoknyal!”

S életem (elő-) nem büntetlen.

Csak óvatosan azzal a fick… fikcióval!

Nevezetes úr T. Dezső.

Hinnéd: költött. De létező.   

   Szembejön hébe-hóba   

   véle pár olvasója,

és így kiáltanak: „Jé, ez ő!!” 

Ami sok, az sok( )!

Fogadkozott egy hölgy Algyőn:

„Ma este pasim lesz! (Vagy nőm.)   

   Lett férje és neje   

   meg csömörérzete –

„Ez a szerelem egy agyrém!!”

VÁRADY SZABOLCSköltő január 27-én tölti be a 77. évét. Vele, Kántor Péterrel és Kőrizs Imrével ünnepelhet január 29-én este az Irodalmi Szalonban, a budapesti MITZI kávéházban.

„Gondolhatja, hogy az a nyolc év, amit együtt töltöttünk még jóban, fiatalságban, az nem múlt el nyomtalanul” – írja Kosztolányi Dezsőné Harmos Ilona egykori cselédjének, Bözsi dajkának 1958. november 14-én keltezett levelében. S valóban, a nyomok pedig egészen messzire vezetnek. Felfejtésük érdekében pedig a nyomszakértő irodalomtörténészt, Bíró-Balogh Tamást kérdeztük.