kikötő;Balatongyörök;

- Balatongyöröknek nem kell az ipari kikötő

A vízügy lakossági fórumon próbálta meggyőzni a helyieket a a település határába tervezett beruházás szükségességéről – kevés sikerrel.

- Nem szoktunk az előzetes engedélyek benyújtása előtt lakossági egyeztetést tartani – hangsúlyozta többször is Csonki István, a Közép-dunántúli Vízügyi Igazgatóság vezetője szerdán a balatongyöröki művelődési házban tartott fórumon,. A tájékoztatót a vízügy igazgatósága szervezte a Balatongyörök és Vonyarcvashegy határába tervezett ipari, valamint szolgálati kikötő, zagytározó és kőberakó ellen tiltakozó helyiek meggyőzése érdekében.

A szűk másfél óráig tartó fórumon Alexy Rezső, a terveket készítő Viziterv Environ Kft. mérnöke kezdetben kisfilmmel akarta igazolni, hogy miért, s főleg miért éppen Balatongyörök és Vonyarcvashegy határába szükséges megépíteni a kikötőt. Indoklásként elhangzott, hogy a megvizsgált helyszínek – Akarattya, Kenese, Almádi, Alsóőrs, Örvényes, Akali, Révfülöp, Kővágóőrs, Ederics, Szentgyörgy, Keresztúr és Györök – közül ez volt a legmegfelelőbb: közel fekszik a kőbányákhoz, már létezik az iszaplerakó, ráadásul állami tulajdonban van a terület. Az is kiszemelt terület mellett szólt, hogy a nyugati-medence, s ezen belül is a györöki-vonyarci rész kotrás szempontjából a legneuralgikusabb helye a tónak.

A zsúfolásig megtelt teremben összegyűlt helyieket viszont ez nem győzte meg, őket egyebek mellett az zavarta, hogy a megkérdezésük nélkül születhet döntés a kérdésben, egészen szerda estig ugyanis az illetékesek nem adtak felvilágosítást a tervekről. November közepén több százan tiltakoztak is az ipari létesítmények megépítése ellen, az erről szóló petíciót pedig már több mint tízezren írták alá.

Csonki István és Alexy Rezső azt állították, mivel a kikötő a főszezonban csak a vízügyi flotta és gépek leállóhelyeként működne, szinte észre sem lehetne venni, hogy megépült, főleg, mert egy nádas határolta öbölben kapna helyet. Folyamatosan a 80-as évekbeli állapotokra hivatkoztak, hogy akkor mennyi kőberakó, zagytározó működött a tó körül, és megjegyezték azt is: téves az információ, hogy a Balatoni Hajózási Zrt. fekete flottája is ide költözne Siófokról.

Tapsot azonban csak a helyiek szószólói kaptak, akik hangsúlyozták, hogy nem akarnak kikötőt és főleg nem kőberakót településük mellé. Ezekről korábban lapunknak balatoni polgármesterek és hajózási szakemberek egyébként azt állították, hogy valahol valóban létesíteni kell egy ilyen ipari területet. 

A tegnapi fórumon egyetlen kérdésben sikerült megegyezésre jutni: a Balatont, s főleg a nyugati medencét kotorni kell. A közönség szimpátiáját pedig csak akkor nyerte el Csonki István, amikor bejelentette, hogy a vízügy bizonyosan nem fog követ berakni, azaz nem nekik van szükségük a kőberakóra, így részükről akár ki is húzhatják a tervek közül. Erre viszont azonnal reagált a hallgatóság: akkor a kiszélesített útra sem lesz szükség.

- Két hónapja is elleneztük, most is tiltakozunk a beruházások ellen – jelentette ki a legnagyobb tapsot kapó felszólaló, Kiss László. – Egyszerűen nem tudjuk elfogadni, hogy az elmúlt évek, évtizedek elhibázott döntéseinek, ipari létesítmény bezárásainak egyedül Györök igya meg a levét - tette hozzá.

A roma családok egyetlen fillért sem fizettek azért, hogy az alapítvány jogi képviseletet biztosított számukra, és a jövőben sem kell fizetniük – hangsúlyozta Farkas Lilla ügyvéd, aki az Esélyt a Hátrányos Helyzetű Gyerekeknek Alapítvány megbízásából képviseli az iskolai elkülönítésben érintett gyöngyöspatai gyerekeket.