Környezetbarát, gyakorlatilag bárhol le tud szállni, a vezetővel (vagy robotpilótával) együtt öt
embert négy órán át képes szállítani, 160 kilométer/órás csúcssebességű és rendkívül elegáns
megjelenésű. Ez nem más, mint a magyar-amerikai koprodukcióban, a jakabszállási repülőtér melletti gyártócsarnokban fejlesztés alatt álló Skai repülő drón, ami a tervek szerint 2023-ra már működésképes lesz és a tervezők reményei szerint idővel az autók alternatívája lehet a városi tömegközlekedésben.
A sci-fi filmek repülő taxijaira, buszaira emlékeztető jármű a tervezőasztalon már létezik. A fejlesztésben magyar oldalról résztvevő Genevation Aircraft Kft. szerdán mutatta be a drón életnagyságú modelljét Magyarországon a sajtónak. A járművet zajtalan, környezetbarát – vízpárát kibocsátó - hidrogéncellás motor fogja meghajtani, szerkezetét pedig rendkívül könnyű, ám annál strapabíróbb karbonszálas kompozitból alakítják ki. Mint megtudtuk, a szerkezet kialakítását a Genevation, míg a formatervezést a BMW Designworks tervezőcsapata végezte, a hidrogén meghajtást az amerikai - közelebbről bostoni - Alaka'i Technologies végzi. A kész jármű az amerikai cég tulajdona lesz, amely már „repülő taxiként” hirdeti.
Mint Szabó István Viktor ügyvezető igazgató elmondta: a Genevation már hosszabb ideje foglalkozik karbon és acél, illetve titán anyagok felhasználásával történő gyártással. A 2014-ben megalakult cég társtulajdonosa Farkas Csaba mérnök, aki doktori disszertációját a repülőgépek tömegcsökkentését lehetővé tevő acél-karbon térrács kialakításáról írta. A vállalkozás első, szénszálas alapanyagból épített versenyrepülőgépe, a Genpro 2016-ban szállt fel Szegeden, majd szerepelt a 2018-as csehországi műrepülő Európa Bajnokságon, ahol 1993 után a magyar csapat újra dobogós - harmadik – lett. A legjobb egyéni eredményt a Genpro géppel érték el a magyar pilóták.
Időközben a 2015-ben felépített jakabszállási gyártóüzem 34 munkavállalót foglalkoztat. A repülőgyártás mellett autóipari alkatrész-beszállítóvá is lett magyar céget bő fél éve kereste meg az Alaka'i azzal a feladattal, hogy a folyamatos fejlesztés alatt lévő hidrogéncellás motorjaikhoz hozzáalakítsák a „Skai” névre keresztelt járművük szerkezetét. A feladat azért bonyolult, mivel a meghajtás is folyamatos fejlesztés alatt áll – elsősorban a hidrogéncellák súlyát kell csökkenteni, illetve a bennük zajló elektronikai folyamatokat kell hatékonyabbá tenni – így előfordul, hogy – ahogy Farkas Csaba is fogalmazott „szinte napról napra” kell a folyamatosan átalakuló meghajtáshoz hozzáalakítani a „Skai” vázszerkezetét.
Fehér Ákos, az amerikai-magyar fejlesztést koordináló vezető szerint ugyanakkor az is a feladat, hogy olyan járművet alkossanak meg, amit ezres szériákban sorozatgyártásra is lehet majd alkalmazni és a világ nagyvárosaiban tömegközlekedésre, áruszállításra alkalmassá tenni. Fehér Ákos úgy becsüli: a várhatón három év múlva teljesen repülőképes és szerkezetkész jármű engedélyezése két évet vesz majd igénybe.
Ugyanakkor arra senki sem tippel, hogy ténylegesen mikorra lehetnek a hidrogénüzemű légi drónok a
városkép részei. „Először ennek az infrastruktúráját kell megteremteni - mondta ezzel kapcsolatban Farkas Csaba - a városokban leszállóhelyeket kell kialakítani, illetve a hidrogénüzemanyag utánpótlását is meg kell oldani. Szerinte a járművet először áruszállítási célokra, például az egészségügyben – vérkészítmények sürgős szállítására – lehetne használni, majd az abból levont tapasztalatok alapján lehet majd bevetni a személyszállításban is.
