Az Európai Parlament állampolgári jogi bizottsága (LIBE) többpárti tényfeltáró delegációt küld Magyarországra a jogállam helyzetének feltárására — döntött a szakbizottság vezető testülete kedden. A vizitnek még nincs időpontja. A cél, hogy az új képviselőtestület tagjai megismerkedjenek a magyarországi állapotokkal. A misszió kiküldését az EP zöldpárti frakciója kezdeményezte, amelynek egyik alelnöke, a francia Gwendoline Delbos-Corfield a holland Judith Sargentinitől vette át a magyar dossziét.
Emlékezetes, hogy a Sargentini-jelentés összeállításakor a LIBE nem tudott tényfeltáró delegációt küldeni Magyarországra, elsősorban azért, mert az Európai Néppártot (EPP) a vezetőségében képviselő fideszes Gál Kinga hevesen ellenezte azt.
Amikor Orbán Viktor 2018. szeptember 11-ikén beszédet mondott a jelentésről rendezett európai parlamenti vitában, nehezményezte, hogy a képviselőtestület anélkül alkotott ítéletet a magyarországi demokrácia állapotáról, hogy a helyszínen tájékozódott volna: “A jelentés bevallja, elmulasztottak hivatalos delegációt küldeni Magyarországra, vagyis Önök megfelelő tényfeltárás nélkül fognak dönteni” — mondta a kormányfő, de azt elfelejtette hozzátenni, hogy a missziót a Fidesz futtatta zátonyra. Most — ha úgy tetszik: miniszterelnöki kérésre — a parlament pótolja az akkori mulasztást.
Idén az EP kulturális bizottsága is küldöttséget delegál Magyarországra, ám ez a rendszeres látogatások közé illeszkedik, és nem a tényfeltárás a célja, hanem a magyar kulturális és oktatáspolitika legutóbbi fejleményeiről való tájékozódás — tudta meg a Népszava parlamenti forrásoktól. A vizitre május 18-20-ikán kerül sor.
Az Európai Bizottság előreláthatólag az év második felében, a július 1-jén hivatalba lépő német EU-elnökség első hónapjaiban fogja közzétenni az első értékelését arról, hogy az egyes tagállamokban hogyan érvényesülnek a jogállam elvei. Didier Reynders igazságügyekért felelős biztos arról is beszámolt az Európai Parlament állampolgári jogi bizottságának keddi ülésén, hogy a jelentés előreláthatólag a bíróságok függetlenségét, a korrupciós helyzetet és a média sokszínűségét fogja górcső alá venni a 27 tagországban. Mint elmondta, a későbbiekben kibővíthetik a vizsgált területek körét.
Az uniós ellenőrző és végrehajtó testület tavaly nyáron jelentette be, hogy úgynevezett éves jogállamisági jelentéseket fog közzétenni, amelyekben összefoglalja a tagországokban tapasztalható fejleményeket, azonosítja a problémákat és szükség esetén ajánlásokat fogalmaz meg. Nemzeti döntéshozók és EP-képviselők régóta sürgették, hogy a Bizottság készítsen minden országra kiterjedő, rendszeres értékeléseket a jogállam tiszteletben tartásáról, elkerülendő, hogy kettős mércével és részrehajlással vádolják az egyes tagállamok — például Lengyelország és Magyarország — ellen zajló eljárások miatt.
Didier Reynders a szakbizottság előtt kifejtette, hogy napokon belül megkezdik a munkát. Ennek első lépéseként felkéri a tagállamokat, hogy jelöljenek ki kapcsolattartó személyeket, akik segítenek az információk összegyűjtésében. A biztos hozzátette: természetesen nem csak a kormányoktól kívánnak tájékozódni, hanem az uniós intézményektől és ügynökségektől, valamint nemzetközi szervezetektől is.
Reynders többször aláhúzta, hogy az éves jogállamisági jelentés nem fogja helyettesíteni az Európai Bizottság és a többi uniós intézmény rendelkezésére álló egyéb, a jogállam érvényesülését kikényszeríteni hivatott eszközöket, mint amilyen a 7. cikkelyes eljárás vagy a kötelezettségszegési eljárások. Az éves értékelés ugyanakkor kiindulópontja lehet szankciós folyamatok elindításának vagy az uniós pénzek felfüggesztésével járó intézkedéseknek.
