Azonnali hatállyal felfüggeszti a kormány a börtönkártérítések kifizetését, az Igazságügyi Minisztérium pedig felülvizsgálja a szabályozást - közölte a hivatalos kormányhatározat megjelenése után a Kormányzati Tájékoztatási Központ kedden. A közlemény egy bizonyos "börtönbiznisz" megállításáról ír, ami létét a kormány bizonyítékokkal meg sem próbálta még alátámasztani. Mégis azt állítják, többmilliárdos pénzügyi iparágról van szó. A Magyar Közlönyben megjelent határozat azonban visszafogottabban fogalmaz:
Ami az áldozatokat illeti, a kártérítésként kifizetett összeget valójában a legtöbbször ők és családtagjaik kapják: a magyar törvények szerint a megítélt pénzből mindenekelőtt a végrehajtó levonja az elítélt áldozatainak járó kártalanítást. Arról pedig a Magyar Helsinki Bizottság közleményben írt korábban, hogy tudomásuk szerint az eddigi 12 ezer kártérítési ügy egyikében sem kapott pénzt egyetlen civil szervezet sem. Ebből az következik, hogy a Fidesz-KDNP hazugságot állított abban a közleményben, amiben a "Soros-hálózat" "dörzsölt ügyvédeit" teszik felelősség a "börtönbizniszért". A "nyerészkedő" ügyvédek emlegetése a Magyar Ügyvédi Kamarának is sok volt, az uszítást hétfőn a leghatározottabban visszautasították.
Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke szerint a kormány láthatóan visszariadt a beígért tömeges jogsértéstől. „Nem tudom, hogy mennyire volt átgondolt a kártalanítások felfüggesztéséről való bejelentés, ugyanakkor úgy tűnik, hogy valami nagyot akartak mondani, majd maguk is megrettentek attól, hogy mit jelentene mindez a jogállamiságra és a már így is megtépázott magyar jogállamiság külföldi reputációjára nézve. Végül ezért dönthettek a „kapufára mentés” mellett, mivel így azoknak, akik csak egyfajta médiából tájékozódnak azoknak lehet azt mondani, hogy felfüggesztették a kártérítéseket, míg közben, kifelé lehet azzal érvelni, hogy továbbra is folyik a megítélt kártérítések kifizetése. A „törvény adta legkésőbbi időpontig” történő halasztásban semmi új nincs, mivel eddig is ez volt a bevett gyakorlat a kártérítéseknél. A „jogsértés elmaradása akár üdvözlendő is lehet” - fogalmaz Kádár András Kristóf.
Az állítólagos felfüggesztés az Orbán Viktor miniszterelnök által szignált határozat alapján a gyakorlatban azt jelenti: a kormány felhívja Varga Judit igazságügyi minisztert, hogy
a jogszabályok által biztosított legvégső időpontig húzzák el a megítélt kártalanítások kifizetését; és
Vargáék vizsgálják felül a szabályozást, majd jelentsenek az eredményeikről.
Nincs szó tehát arról, hogy a kormány a jogerős bírósági ítéletek ellenére is megtagadna a kártérítés kifizetését, csak addig húzzák, amíg lehet. Karsai Dániel alkotmányjogi, emberi jogi ügyekkel foglalkozó ügyvéd az Indexnek azt mondta, hogy
A megjelent kormányhatározat alapján a leghatározottabban azt mondhatjuk, hogy nem függesztették fel a kifizetéseket - mondta Karsai.
A szabályozást, ami a túlzsúfolt, rossz börtönkörülmények miatt lehetővé teszi a kártérítés fizetését, ugyanolyan hatalmi önkénnyel vezette be az Orbán-kormány, mint ahogy most felszámolhatja.
Közleményében a Kormányzati Tájékoztatási Központ azt is hangsúlyozza: "a társadalom nem azért küldi a bűnözőket a börtönbe, hogy ott meggazdagodjanak és milliomosokká váljanak". Ez rávilágít a döntés egy másik problematikus pontjára: a büntetés-végrehajtást a megtorlás eszközeként állítja be. Holott az szólhatna a rehabilitálásról, azaz hosszú távon a további bűnelkövetések megelőzéséről is.
A közlemény csak az áldozatok igazságérzetét emlegeti. Arra nem tér ki, hogy a kormány pontosan mit is vár a döntéstől, ami leginkább talán arra alkalmas, hogy - a gyöngyöspatai romáknak a szegregációért megítélt kártérítés elakasztásával együtt - esetleg egymásnak ugrassza az ellenzék jobboldali és liberális szavazóit.
