Magyarország még tavaly novemberben utasította el – 11 másik tagállammal együtt -, azt az uniós javaslatot, amely a nagy nemzetközi cégeket arra kötelezte volna, hogy fedjék fel, mekkora bevételt érnek el évente külön-külön a 28 uniós tagállamban, illetve mennyi adót fizetnek az egyes országokban. Ugyanis gyakran éri ezeket a cégeket olyan - nem is mindig alaptalan - vád, hogy a világot behálózó telephelyeiket adóoptimalizálásra is felhasználják, azaz oda viszik nyereségüket - jellemzően adóparadicsomként nyilvántartott országokba -, ahol kevesebb adót kell leróni utána. Demeter Márta LMP-s képviselő több ízben kérdezte írásban a Pénzügyminisztériumot (PM), hogy a magyar kormány miért akadályozza a multik adóelkerülésének felderítését.
Tavaly Tállai András miniszterhelyettes azzal indokolta a javaslat elutasítását, hogy a kormány szerint az előírás túlzottan nagy adminisztrációs terhet róna ezekre a cégekre. Ezt a második körben a napokban válaszoló Izer Norbert, a tárca adópolitikáért felelős államtitkára is megismételte, hozzátéve, hogy szerintük az uniós jogszabálytervezet az alapszerződés nem megfelelő pontjára hivatkozik, azt olyan cikkre alapoznák, amely teljes egyhangúságot kívánna az új jogszabály elfogadásakor.
Izer Norbert szerint az indokolatlan adóadminisztrációs tehernövekedésből származó előnyök nehezen mérhetők, amellett a multik országonkénti bevételéről és adózásáról szóló adatokat nemzetközi szerződés alapján adatszolgáltatás keretében az adóhatóság most is megkapja. Az adóügyi államtitkár aggódik amiatt is, hogy a harmadik országban székhellyel bíró multinacionális vállalkozások EU-ban letelepedett leányinak kellene adatokat szolgáltatniuk és olyan információkat is várnának ezektől, ami nem áll rendelkezésükre. További érvük, hogy miért szolgálnak rá a védelemre a multik: a bevételi és adózási adatok nyilvánosságra hozatala rontaná ezen cégek versenyképességét az unión kívüli társaikkal szemben.
Demeter Márta részletekre is kíváncsi lett volna, például hány olyan multi működik Magyarországon, amelyek forgalma meghaladja a 750 millió eurót, és ezek mennyi adót fizettek 2014-2019 között - ám ezekre a kérdésekre nem kapott választ.
