Összesen 10,6 milliárd forintot költött a Magyar Nemzeti Bank arra, hogy néhány éven belül kétszer is megvegye ugyanazt az Úri utca 21. szám alatti ingatlant – írtuk meg tavaly decemberben a 24.hu részletes tényfeltáró cikke nyomán; ennek apropóján tett fel most két kézenfekvő kérdést a Párbeszéd képviselőcsoportjának MSZP-s tagja, Burány Sándor Matolcsy György jegybank-elnöknek.
1, 9 milliárdért, majd 8,7 milliárdért is kellett a jegybanknak
Az ügy részletei már ismertek, ám így is egészen megdöbbentőek: a hírportál szerint az MNB 2014-ben először a Magyar Tudományos Akadémiától, 1, 9 milliárdért vásárolta meg az épületet, amit néhány hónap után ingyen átadott a jegybank által alapított Pallas Athéné Domus Sapientiae Alapítványnak, vagyis a PADS-nak (ez egyike azoknak a jegybanki alapítványoknak, amelyeknél egyik pillanatról a másikra 250 milliárd forint veszítette el közpénz-jellegét).
A PADS ezután több év alatt mintegy 4 milliárd forintot fordított az épület felújítására és bővítésére – a 24. hu szerint minderre a jegybank által kapott kezdőtőkéből futotta. Így is megérhette nekik a beruházás, hiszen a befektetési összeg több mint kétszeresét keresték meg rajta: a jegybank egyik száz százalékos tulajdonú leányvállalata tavaly novemberben piaci áron, 8, 7 milliárd forintért vásárolta tőlük vissza az addigra csinosan helyrepofozott épületet.
Ez mégis kinek volt jó?
A vétel a jegybank szempontjából látványosan rossz üzletnek tűnik, ezért Burányrákérdezett az MNB elnökénél, hogy
miért volt szükség az említett tranzakciókra?
nem tartják-e túlzásnak, hogy végül több mint 10,5 milliárdba került az MNB-nek a duplán megvett épület?
Matolcsy György kimért válaszában a jegybank november 8-i közleményére hivatkozott: eszerint „a jegybank meglévő épületei már nem tudják kellő színvonalon és megfelelő kapacitással kiszolgálni ezeket az MNB által fenntartott oktatási programokat”, ezért kellett megvenni az Úri utcai ingatlant –
Matolcsy a túlzásra vonatkozó kérdést a jelek szerint fel sem vette, viszont számon kérte a képviselőt, amiért kérdésében nem idézte az ingatlan vételáráról szóló hivatalos értékbecslést. Az MNB ugyanis még a 24.hu kérdésére elárulta, hogy az épület vételára „a Royal Institution of Chartered Surveyors (RICS) értékbecslési szabvány alapján került meghatározásra, mely az épület egyedi paramétereit, a felújítás költségét, illetve az elmúlt évek jelentős ingatlanpiaci árnövekedését is alapul vette.”
Összeolvadnak és építkeznének
Az ingatlan dupla megvásárlása a kioktató hangnem ellenére is zűrös ügynek számít – hiszen évek óta folyik a vita arról, hogy vajon a jegybank közpénzből végzi-e költéseit, vagy az már „elvesztette közpénz jellegét”. Előbbi esetben felmerülhet a gyanú, hogy az MNB azzal, hogy ugyanazt az épületet kétszer megvette, kárt okozott.
Az MNB-nek erre is van válasza: az épületek adásvételével kapcsolatban arról tájékoztatta a Magyar Hangot, hogy mivel a jegybanktörvény értelmében az MNB nem költségvetési szerv, ezért bevételeit, kiadásait nem a mindenkori költségvetés határozza meg, így a beruházásai nem jelentenek terhet a központi költségvetésnek, vagyis az adófizetőknek.
Az ügyön ráadásul még egyet csavar az a fejlemény, a jegybank által létrehozott Pallas- alapítványok január 9-én bejelentették: egy új szervezetben, az a Pallas Athéné Domus Meriti Alapítvány (PADME) égisze alatt fognak összeolvadni. A fúziót ingatlanfejlesztési és rekonstrukciós munkák is követik, amikhez minden bizonnyal jól jön majd az MNB-től most megszerzett 8,7 milliárd forint is.
