„Lényegében megszűnik a repülőgépek okozta éjszakai zajterhelés Budapesten” - ígérte a kormány nevében a nyár végén Palkovics László innovációs miniszter, valamint az akkor a kampányára készülő Tarlós István, volt főpolgármester. A kormany.hu-n ma is olvasható nyilatkozatuk szerint „éjfél és reggel öt óra között, a mélyalvási időszakban szinte teljesen megszűnik a repülőgép-forgalom Budapest felett, a Liszt Ferenc-repülőtéren tervezetten nem szállhatnak fel és le repülőgépek.” Ennek elérése érdekében jogszabályokat is módosítottak, igaz, mint megírtuk, már akkor is kétséges volt az eredmény: a változás ugyanis csak annyi volt, hogy az éjszakai gépeket a főváros légtéréből átirányították az agglomeráció fölé, valamint járatonként 1000 eurós bírsággal fenyegették meg azokat a gépeket és társaságokat, amelyek indokolatlanul repülnek a főváros felett az éjszaka közepén.
Lapunk úgy tudja, hogy bírságot azóta sem szabtak ki, a jogszabályok pedig továbbra is lehetővé teszik, hogy éjfél és hajnali öt között hat gépművelet (felszállás vagy leszállás) történjen. Palkovics László már akkor leszögezte lapunknak, hogy a kívánt hatás eléréséhez időre van szükség, de az azóta eltelt fél év tapasztalatai azt mutatják, nem javult a helyzet. A repülőtér ugyanis a mélyalvási időszakban a mai napig naponta 8-10 járatot fogad: a négy-öt betervezett, hajnali érkezés mellé ugyanis jellemzően minden napra „beesik” legalább ugyanennyi gép a késések miatt. Ennek következtében nem ritka az olyan éjjel, amikor a megengedettnél kétszer több a gépműveletek száma. Nem is nagyon lehet másképp: a késések jellemzően időjárási okokra vezethetőek vissza, de légiforgalmi-irányítási okok miatt – például az átszállások következtében - is csúsznak a járatok, ezekre pedig a repülőtér üzemeltetőjének, valamint a berepüléseket is engedélyező HungaroControlnak kevés a ráhatása, a repülőtérnek ugyanis kötelező fogadni a járatokat.
A kormány ígéreteiből csak annyi teljesült, hogy a járatok jó részét átterelték a fővárosi légtérből az agglomeráció fölé. A Budapest Airport tájékoztatása szerint a környező települések felől átlagosan kevesebb mint napi egy, novemberben napi három, decemberben pedig kevesebb, mint napi 2 repülő érkezett. Ennek következtében az agglomerációban – Monoron, Üllőn, Vecsésen - élők is szenvedhetnek az éjszaka érkező gépek zajától.
A repülőtér közelében élők helyzetén viszont ez nem segít. Közvetlenül nagyjából 1500 lakás, azaz becslések szerint 2-3 ezer embert érintett, ők ma is ugyanolyan súlyos zajártalomnak vannak kitéve, mint korábban. Frik Zoltán, a Kulturált Légi Közlekedésért Egyesület vezetője rámutatott: az állandó zaj- és rezgésterhelés elhízáshoz, szív és érrendszeri betegségekhez, hormonproblémákhoz, valamint a szervezet leépüléséhez vezet. (Lapunk korábban megírta, hogy a köztudatban a zajártalom kevésbé szerepel a gyilkos civilizációs ártalmak között, pedig rendkívül komoly probléma. Az Európai Unió már 2002-ben megállapította, hogy a zaj a légszennyezés után a korai halálozás második leggyakoribb oka.)
Frik Zoltán szerint már régen rendezni kellett volna a repülőtér közvetlen közlében élők helyzetét, például a lakásaik kivásárlásával, vagy a légiforgalom egy jó részének az átirányításával. (Erre korábban Tarlós István és a jelenlegi főpolgármester Karácsony Gergely is javaslatot tett, ám az önkormányzati választás óta semmilyen döntés nem született.)
- A lakóknak csak látszatmegoldásokat ajánlottak – például szereljék fel az ablakaikat rezgésvédő fóliával – de a kormány nem tekinti partnernek őket - mondta Frik Zoltán. Tavaly februárban ugyan tartottak a fővárosi városházán egy megbeszélést, amelyen részt vettek az irányító hatóságok képviselői is, ám a lakók ott nem kaptak választ a kérdéseikre. Május óta kérik, hogy Palkovics László fogadja őket, de erre a miniszter nem volt hajlandó. Frik Zoltán elmondta, az egyesület több pert is indított állami szervekkel – kormányhivatallal, minisztériummal - szemben, amiért - a lakosság problémái ellenére - rendszeresen megadják a repülőtér által kért bővítési engedélyeket.
