Két héttel a Brexit megvalósítása előtt nem tűnik úgy, mintha a brit kormány óriási felhajtást tervezne az Európai Unióból való kilépés megünneplésére.
A kabinet azt közölte: a megosztottság sebeinek gyógyítására, és a közösségek újraegyesítésére akarja felhasználni az alkalmat. Ennek jegyében január 31-én rendkívüli kormányülésre kerül sor Londonon kívül, valahol Észak-Angliában. A napirenden a társadalmi-gazdasági különbségek kiegyenlítése, a jólét minden tartományra való kiterjesztése szerepel. Boris Johnson este beszédben várhatóan üdvözli a nemzetet.
A miniszterelnöki iroda fényjátékkal emlékezik meg az eseményről, többek között a kormányfői rezidencia fekete téglaborítására vetítve ki egy óra visszaszámlálását este 11 óráig. A Whitehall kormányzati negyedet ugyancsak kivilágítják. A Parliament Square minden zászlórúdjára kitűzik a Union Jack nemzeti zászlót. Ugyanazon a napon speciális Brexit-érem kerül forgalomba, melybe a következő szöveget vésik be: béke, prosperitás és barátság minden nemzettel.
A viszonylag visszafogott ünneplés fényében nem meglepő, hogy az életvidám Nigel Farage, a Brexit Párt vezetője és "Leave Means Leave" (A kilépés kilépést jelent) nevű mozgalma próbálják átvenni a kezdeményezést. A Times napilap beszámolója szerint a mandátumától búcsúzó európai parlamenti képviselő a parlament előtti téren rendezné meg Brexit-partiját. A szervezésben egyelőre ott tartanak, hogy felkérték a nyilvánosságot, írjanak közismert dallamokhoz új, az eseményhez kapcsolódó, tömegesen skandálható szöveget. A Brexit Párt elnöki tisztségét betöltő Richard Tice azt mondta: minden jó ötletre jó fogékony.
A kilépéspártiak azt is szeretnék, ha a Brexit időpontjában megszólalna a Big Ben. Boris Johnson azonban elutasította, hogy a kormány félmillió fontot áldozzon az átépítés alatt álló óratoronyra, hogy harangját soron kívül megkondítsák. A kormányfő mindenesetre meggondolatlan módon felvetette a közösségi finanszírozás elvi lehetőségét.
Az adakozás gyorsan beindult, egy nap alatt több mint 120 ezer font gyűlt össze. A nevesebb felajánlók közé tartozik Mark Francois, az euroszkeptikus toryk képviselőcsoportja, a European Research Group helyettes vezetője és Nick Ferrari, az LBC londoni rádióállomás egyik frontembere, akik 1000-1000 fontot áldoznának a helyi idő szerint éjjel 11 órakor bekövetkező korszakváltás emlékezetessé tételére.
Egyre valószínűbb azonban, hogy miután a westminsteri parlamenti hatóságok ellenzik a "Big Ben bongot", a terv akkor sem valósulhatna meg, ha összejönne a pénz. Nigel Farage ezzel kapcsolatban úgy vélekedett, hogy a "kormány kínosnak tartja a Brexitet és nem gondol a megünneplésére". A populista politikus szerint az "egész világ kinevetné" az Egyesült Királyságot, ha éjjel 11 órakor nem szólalna meg a Big Ben.
Mindeközben Sadiq Khan, bennmaradáspárti londoni főpolgármester arra készül, hogy a sokak számára szomorú éjszakán újfent hangsúlyozza: London továbbra is várja a külföldieket. Ami a a szigetországban korábban letelepedett európaiakat illeti, a Belügyminisztérium friss közleménye szerint a rendszer 2018. augusztusi bevezetése óta 2,75 millió kérvény érkezett a "letelepedési engedéllyel rendelkező", vagy az "előzetes letelepedési engedéllyel rendelkező" jogállás megszerzésére, a hatóságok pedig mindeddig csak hat jelentkezést utasítottak el, amelyek nem feleltek meg a feltételeknek.
Az északír tartományi nemzetgyűlés és autonóm végrehajtó hatalom e hét eleji főnixmadárszerű feltámadása kedvezően alapozta meg a 2020-as évkezdést. A londoni Open Europe agytröszt most közzétett jelentése az Egyesült Királyság és az Európai Unió közötti tárgyalások szempontjából is lényegesnek tartja a fejleményt. Bár a Brexit továbbra is megosztó tényező marad, az elemzők úgy látják, legalább a helyzet dinamikája megváltozik. A tárgyalások következő menetét várhatóan kevésbé dominálják majd az ír-északír határral kapcsolatos kérdések. Minden érintett félnek jól felfogott érdeke, hogy "kellő érzékenységgel" ültesse át a gyakorlatba a kilépési megállapodás rendelkezéseit, a lehető legkisebb mértékben megzavarva az üzleti életet és a kereskedelmet.
Az Egyesült Királyság és az EU közötti szabadkereskedelmi tárgyalások fontos szerepet játszhatnak az ír belpolitikában is, mivel az országban február 8-ra tűzték ki az előrehozott választásokat. Leo Varadkar kormányfő legfőképpen a tárgyalócsoport folytonosságával kampányol a voksokért, a jobbközép Fine Gael kormánypárt vezetője pedig az Egyesült Királysághoz fűződő jó kapcsolatok jelentőségének elismerése mellett sem mulasztotta el kiemelni, hogy a megbeszélések során Dublin az EU csapatát erősíti, Brüsszel pedig prioritást élvez Londonnal szemben.
