Télen az asztmával élőknek fokozott megpróbáltatást jelentenek a betegség fellángolását is előidézni képes légúti fertőzések, a légszennyezettség, de a hideg levegő belélegzése is. Az orron keresztül belélegzett hideg levegő felmelegedik, és a páratartalma optimalizálódik mire a tüdőbe jut, ez megkönnyíti a légzést. Ha a levegő hideg és száraz, nehezebb felmelegíteni. A légutak a hideg levegő hatására összehúzódnak, beszűkülnek. Mivel a hideg levegő szárazabb is, mint a meleg, ki is száríthatja a légutakat. Mindezek együtt a légutak görcsét okozhatják, az összerándulás pedig asztmás rohamot válthat ki – mondta Potecz Györgyi tüdőgyógyász, allergológus, a Tüdőközpont főorvosa.
Ennek tünetei a köhögés, a légszomj, a mellkasi fájdalom, a szorító érzés és a nehézlégzés is, amelyek a hidegben már rövid idő után jelentkeznek, jelentősen javulnak, akár meg is szűnnek, ha a beteg meleg helyre ér. Súlyosabb asztmában szenvedőknél azonban hosszabb ideig is tarthatnak. A panaszokat meg lehet előzni, ha a beteg a megfelelő gyógyszereket a megfelelő időben használja, így csökkentheti a légutak kóros érzékenységét. Így a szabadban végzett sportolásról sem feltétlenül kell lemondani. Ez ugyanis felerősítheti az asztmás panaszokat, mert testedzés közben gyakoribb a szájon keresztüli lélegzés, amikor a levegő kevésbé tud felmelegedni. Mivel a fizikai aktivitás miatt többet és gyorsabban is lélegzünk, a légutak még inkább kiszáradhatnak.
Ha a hidegben súlyosbodnak az asztmás tünetek, a kezelőorvosnak módosítania kell a gyógyszer adagolásán. Célszerű, ha a beteg hozzászoktatja a szervezetét a hideghez. Rövid sétákkal kezdve fokozatosan jut el a hosszabb távok megtételéig vagy akár a sportolásig. Ha tud, figyeljen arra, hogy az orrán keresztül lélegezzen, mert ez segíti a levegő felmelegedését. A rohamoldó belégző gyógyszer mindig legyen kéznél, és ha kell, használja is. A szakorvos azt ajánlotta, nagy hidegben akkor se kockáztasson, ha edzett, mínusz 12 Celsius fok alatt a szabadban ne terhelje a szervezetét.
