Két kényes ügyben is nyilatkozott az InfoRádió Aréna című műsorának a Kúria elnöke: Darák Péter elsőként szülői felügyelet és a feltételes szabadon bocsátás jogintézményeiről beszélt – nyilvánvalóan a győri kettős gyermekgyilkosság kapcsán, amikor a börtönből épp csak szabaduló apa láthatásán végzett saját és nevelt gyerekével, majd öngyilkos lett.
Beavatkozni nem kell, mérlegelni annál inkább
Az elnök ebben az esetben megvédte a bírósági eljárásokat. Mint mondta,
Tény ugyanakkor szerinte, hogy a feltételes szabadon bocsátás nem alanyi jog, és az erről döntő bírónak gondolnia kell a társadalom védelmére. Darák szükségesnek tartja a büntetés-végrehajtási bírók alaposabb képzését – álláspontjáról már szóban tájékoztatta Varga Judit igazságügyi minisztert, és írásos véleményt is küld majd neki.
Orbán mérges, a Kúria vizsgálódik
A rossz körülmények között fogvatartott elítéltek kártalanítási pereivel kapcsolatban Darák Péter már nem fogalmazott ilyen egyértelműen. Orbán Viktor éveleji sajtótájékoztatóján kelt ki az ellen, hogy elítélt bűnözők összekapaszkodó ügyvédek és civil szervezetek támogatásával milliókat „vesznek le a magyar államtól”.
A kormány gyorsan fel is függesztette az amúgy jogszerűen megítélt kártérítési kifizetéseket, amíg Európa Tanácsban és az Európai Parlamentben megvitatnák, tényleg jár-e ez a pénz a fogvatartottaknak. A döntés 12 ezer kártérítési pert érinthet.
A Kúria elnöke a rádióműsorban elmondta: joggyakorlat-elemző csoport felállítását rendelte el, amely az alapvető jogokat sértő elhelyezési körülmények miatt az elítéltnek vagy az egyéb jogcímen fogvatartottaknak járó kártalanítás iránti eljárások gyakorlatát fogja vizsgálni. Darák ugyanakkor hozzátette azt is, hogy az elemző csoport felállításának igénye nem most merült fel, ezt már tavaly is kérte az ország számos törvényszéke és Országos Bírósági Hivatal.
Az áldozatok kártérítése is odaveszhet
Bár Orbán a beszédében a civilek mellett nekiment az uniós bíróságnak is, mondván, a testület döntése miatt kell a kártérítéseket kifizetni, ebben tévedhetett. Kádár András Kristóf, a Magyar Helsinki Bizottság társelnöke viszont már Orbán megnyilatkozása után közölte, hogy ezeket a kártalanításokat magyar bíróságok ítélik meg, magyar törvények alapján. Ezekhez az ítéletekhez pedig az a törvény kellett, amit 2016-ban a Fidesz szavazott meg kétharmados többségével. Ez a törvény pedig úgy szól, hogy
A kifizetések felfüggesztéséről szóló bejelentés után, szerdán közösségi oldalán is kiadott egy közleményt a Magyar Helsinki Bizottság. Ebben azt írják:
Azt is hangsúlyozzák, hogy tudomásuk szerint a 12 ezer ügy egyikében sem kapott pénzt egyetlen civil szervezet sem. Megjegyzik, nyilvánvaló hazugság az is , hogy "civil szervezetek járnak be ügyvéddel börtönbe", hiszen köztudottan kitiltotta onnan őket a kormány lassan három éve.
Mint a Népszava megírta, az Orbán-kabinet húzása ráadásul azzal a következménnyel is járhat, hogy börtönben ülők és korábbi elítéltek tömegesen indíthatnak végrehajtási eljárásokat az államkincstár ellen, ha a kormány tényleg nem fizeti ki a nekik jogerősen megítélt kártérítéseket.
