Lapunk információi szerint jobboldali körökben is sokan szerencsétlennek és károsnak ítélték Orbán Viktor múlt heti szavait, miszerint a kártérítés nem más, mint munka nélkül keresett pénz. Ezzel ugyanis a magyar miniszterelnök nemcsak a gyöngyöspatai cigányokat haragította magára, hanem sok máshol élő romát is. Márpedig a legszegényebb falvakban élő, a közmunkának kiszolgáltatott rétegben eddig sokan számítottak fideszes szavazónak, akadt, ahol a kilencven százalékot is meghaladta a jobboldalra adott voksok aránya.
Ismeretes: a gyöngyöspatai iskolában hosszú időn át szegregált oktatás folyt. Hatvankét érintettnek összesen 100 milliós kártérítés jár, részben a helyi önkormányzattól, részben az iskolát fenntartó tankerülettől. A kártérítés mértéke azonban egyénenként eltérő: a szegregáció időtartamától függően 350 ezer és 3,5 millió forint közötti összegeket szabott ki a Debreceni Ítélőtábla. Van olyan család, ahol öt gyerek is érintett, ők több mint tízmillió forintra számítanak.
Vecsei Miklós, a felzárkózásért felelős miniszterelnöki biztos Orbán Viktor kijelentése után azt nyilatkozta lapunknak, hogy mindenképpen meg kell várni a Kúria végleges döntését. Ha úgy alakul, és a roma családok valóban megkapják a kártérítést, akkor szeretné meggyőzni őket arról, hogy a megítélt pénz egy részét fordítsák képzésre. Hollik István, a Fidesz kommunikációs igazgatója vagy épp Maruzsa Zoltán köznevelésért felelős államtitkár – miközben a miniszterelnöktől eltérően nem kérdőjelezték meg egyértelműen a kártérítés jogszerűségét – szintén „ajánlásokat” fogalmaztak meg arra vonatkozóan, hogy a diákok részére nem készpénzben kellene biztosítani a jóvátételt, hanem például nyelvoktatás vagy érettségire való felkészítés formájában.
Hasonló megoldást javasolt Vecsei Miklós is. Csemer Géza, a gyöngyöspatai roma önkormányzat elnöke lapunknak elmondta: négyszemközt egyeztetett Vecsei Miklóssal, aki segítséget ajánlott a helyi romáknak. Ezek között említette egy bölcsőde jellegű intézmény kialakítását, ahol a három év alatti gyerekek fejlesztését oldanák meg. A felnőtteket egyebek mellett hegesztőtanfolyamra iskoláznák be, később pedig egyfajta munkahelyteremtésről is gondoskodnának. Csemer szerint a gyöngyöspatai romáknak minden segítség jól jön, ezek a programok azonban nem helyettesíthetik a kártérítést, azon felül kell őket értelmezni.
A gyöngyöspatai roma önkormányzat elnöke szerint nem lehet megszabni a romáknak, hogy mire fordítsák a kártérítés összegét, ez jogi nonszensz. – Ha én veszek egy repülőjegyet, de a légitársaság hibájából nem érem el az úti célomat, ők sem szabják meg, hogy a kártérítésből csak újabb repülőjegyet vehetek. Ez színtiszta jogi kérdés, és azzal, hogy a miniszterelnök ezt felül akarja írni, vagy mások akarják eldönteni, milyen módon kell felhasználni az összeget, gyakorlatilag az emberek törvényességbe vetett hitét veszélyeztetik – mondta a Népszavának.
Lakatos Oszkár, az ORÖ egyik Heves megyei képviselője arról számolt be lapunknak, hogy gyöngyöspatai ismerőseitől igyekezett tájékozódni a helyzetről. Megerősítette, amit helyszíni riportunkban is írtunk: közlése szerint „alázzák a cigányokat” a településen, „semmirekellőknek” nevezik őket, akik „ingyenpénzt akarnak”.
Nem kell se diszkriminálni, se elkülöníteni a roma gyerekeket, és akkor nincs probléma – jegyezte meg Lakatos Oszkár. A jogvédőkkel ért egyet: mivel jelenleg állami fenntartású iskoláról van szó, szerinte a kártérítési kötelezettség is az államot terheli. Ha rajta múlna, akkor a megítélt összeg egy részét továbbtanulásra költené. Az ORÖ képviselője ugyanakkor hangsúlyozta, hogy a pénz felhasználásáról a roma családok jogosultak dönteni.
