Arra már van élő példa, hogy egy cég nem ismeri el a nála alapított szakszervezeti alapszervezetet, ám olyan esettel még nem találkoztunk, hogy egy vállalatcsoport maga alapítson egy saját magával szemben álló érdekvédelmet. Előbbire a Suzuki szolgáltatott példát, amely a mai napig megkérdőjelezi a Vasas esztergomi alapszervezetének létét, s ellenáll, hogy beengedje területére az országos szövetség embereit. A japán gyökerű autógyár arról pedig hallani sem akar, hogy a bérmegállapodásba bevonja a több száz taggal működő helyi szakszervezetet.
A másik véglet a Coop-csoport. Esetükben minden jel arra utal, hogy munkáltatói sugallatra alakult meg a magát Hazai Kereskedelemben Dolgozók Szakszervezete (HKDSZ) néven hirdető társaság. Ezt persze nyilván nem fogják elismerni, igaz, egyelőre nem nyilatkozik sem a Coop, sem pedig a máris öt alapszervezetet és 2000 tagot magának valló HKDSZ. Pedig utóbbi azt is elárulhatná, mit is akar csinálni a Coopok és Áfészek háza táján, hisz erről a dolgozóknak szétküldött levelében említést sem tesz. Arról is hiába kérdeztük: ki a vezetője, és mi a baj a 12 ezer coopost ma is képviselő Kereskedelmi Alkalmazottak Szakszervezetével (KASZ). Az a megtévesztő állítás viszont, hogy a jelenleg működő – igaz, nevén nem nevezett – szakszervezet „átalakításra került”, és emiatt jött létre a HKDSZ, végképp csúsztatás. A KASZ köszöni jól van és nem tud átalakításról. Az viszont berkeken belül közismert, hogy néhány helyi coopos vezető orrol a legnagyobb kereskedelmi szakszervezetre, mert az elérte, hogy a kollektív szerződéseket eztán csak a szakszervezet elnöke vagy alelnöke írhatja alá. Helyi szinten ugyanis könnyebb megtörni a dolgozók és a helyi tisztségviselők ellenállását. A KASZ ezzel magasabb szintű védelmet teremtett a munkavállalók számára, bárhol is dolgozzanak az országban.
Felmérni sem lehet, mekkora kárt okozna, ha az új szakszervezet vállalná a „bólogató János" szerepét. Ennél is veszélyesebb lenne, ha példájukat a multik és más cégcsoportok is követnék.