Nem nőtt, hanem csökkent a szakgimnáziumba és szakközépiskolába járó tanulók száma a 2019/2020-as tanévben – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) előzetes adataiból.
A KSH kiadványa szerint a tanulók létszáma a szakgimnáziumokban 3,7 ezer fővel 149 ezer főre, a szakközépiskolában 3,1 ezer fővel 65,8 ezer főre fogyatkozott. A szakiskolában, készségfejlesztő iskolában tanulók száma az előző tanév óta 200 fővel esett vissza, jelenleg 7 ezer fő. A sikeres szakmai vizsgázók aránya is csökkent: számuk 49,2 ezer fő volt, amely 6,1 ezer fővel (11 százalékkal) kevesebb, mint 2018-ban.
Ehhez képest a gimnáziumba járó tanulók száma az előző, 2018/2019-es tanévhez képest 1,4 ezer fővel 189 ezerre nőtt. Vagyis a statisztikai adatok ellentmondanak a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara elnöke nyilatkozatának. Parragh László azt mondta: 2019-ben először több középiskolás diák kezdi meg tanulmányait szakgimnáziumban, mint általános gimnáziumban, így tíz év óta most „megfordult a trend” a szakgimnáziumok javára. Nem sokkal később Palkovics László innovációs miniszter is azt közölte: 8,5 százalékkal több diák kezdte meg tanulmányait szakgimnáziumban, mint általános gimnáziumban tavaly, ami azt jelzi, hogy a „szakképzésé a jövő”.
A fentiekből jól látszik, a statisztikák ennek épp az ellenkezőjét mutatják. Az sem igaz, hogy tavaly többen kezdtek volna szakgimnáziumban, mint „normál” gimnáziumban.
A kamaraelnök és a miniszter téves állításaira Juhász Ágnes, a Civil Közoktatási Platform szakképzési szakértője is felhívta a figyelmet. Mint állásfoglalásában írta, Palkovics és Parragh azt sem vették figyelembe, hogy a gimnazisták mintegy egyötöde nem 9. osztályban lép be a középiskolába, mivel nem 4 vagy 5 osztályos, hanem 6 vagy 8 osztályos gimnáziumban folytatják tanulmányaikat. Vagyis a 9. évfolyamos gimnazisták száma eleve mintegy 20 százalékkal nagyobb, mint ahányan a felvételi eljárásban részt vesznek.
