A britek január 31-én esedékes kilépését követően kezdődnek a tárgyalások a szigetország és a huszonhetek között a kapcsolatok szabályrendszeréről. Boris Johnson brit kormányfő az év végéig tető alá akarja hozni a kereskedelmi megállapodást, amit minden EU-s megnyilatkozó túl rövid időnek tart. Andrej Plenković horvát kormányfő példátlannak nevezte a felek előtt álló feladatot, de korainak tartotta a találgatást arról, hogy szükség lehet-e a tárgyalásokra kimért átmeneti időszak meghosszabbítására.
A miniszterelnök és kormányának tagjai is visszafogott derűlátással nyilatkoztak a bővítésről, amelyet Horvátország EU-elnöksége egyik legfontosabb prioritásának tekint. Zágráb bízik benne, hogy a május 7-ére tervezett EU-Nyugat-Balkán csúcstalálkozó előtt sikerül nyélbe ütni a megállapodást arról, hogy Albánia és Észak-Macedónia megkezdje a csatlakozási tárgyalásokat. Többször elhangzott, hogy Várhelyi Olivér bővítésért és szomszédságpolitikáért felelős biztos várhatóan január végére készíti el az Unió bővítési politikájának átalakításáról szóló európai bizottsági előterjesztést. A reformot Emmanuel Macron francia elnök sürgeti.
A horvát EU elnökség számára a közösség 2021 utáni többéves költségvetéséről szóló vita levezénylése lesz a legnehezebb feladat. A politikai szintű egyeztetéseket Charles Michel, az állam- és kormányfőkből álló Európai Tanács elnök végzi, míg az alacsonyabb szintű, technikai egyeztetések a soros elnökséget ellátó horvátokra maradnak. A csütörtökön Zágrábban tárgyaló Michel az újságíróknak nem tudta megerősíteni, hogy a jövő hónapban valóban sor kerül-e egy rendkívüli csúcstalálkozóra, amelyen a vezetők a büdzsére vonatkozó javaslataikat és elképzeléseiket vitatnák meg.
