Nem hitelesítette az LMP újabb "zöld népszavazási" kérdéseit csütörtöki ülésén a Nemzeti Választási Bizottság (NVB). A kérdéseket Heltai László, az LMP alapító tagja nyújtotta be hitelesítésre.
Az első kérdés arra vonatkozott, hogy a közigazgatási szervek és a köztulajdonban lévő gazdasági társaságok 2030. január 1-jét követően karbonsemlegesen működjenek. Az NVB tagjainak többsége szerint a kérdés nem hitelesíthető, ugyanis tiltott tárgykört - a költségvetés módosítását - igényelné. A testület szerint a kérdés emellett megtévesztő is: a népszavazás kötőereje három év, egy 2021-ben megtartott népszavazásé 2024-ig tartana, így a kérdés által érintett időszakra a választópolgárok véleménye már nem bírna befolyással. A testület tagjainak többsége szerint befolyásolja az egyértelműséget az is, hogy a "karbonsemlegesség" kifejezést a hazai szabályozás nem alkalmazza, a szakirodalom és a köznyelv pedig mást ért ez alatt.
A második kérdés azt célozta, hogy 2030. január 1-jét követően Magyarországon a villamos energiát előállító erőművek karbonsemlegesen legyenek kötelesek működni. Az NVB-tagok többsége szerint ennél a kérdésnél is fennállt a kötőerővel és a "karbonsemlegesség" kifejezéssel kapcsolatos probléma. Emellett a testület szerint a választópolgárok által nem feltétlenül átlátható következménye lehet a népszavazásnak, hogy a karbonsemlegesség működési költségeit a fogyasztókra terhelhetik az erőművek tulajdonosai.
A harmadik kérdés arra vonatkozott, az Országgyűlés alkosson törvényt arról, hogy a településeken beépíthető földterületek nagysága csak akkor legyen bővíthető, ha a beépíthető területtel azonos nagyságú új zöldterületet alakítanak ki. A bizottság tagjainak többsége szerint ez a kezdeményezés sem hitelesíthető, ugyanis bár a kérdés a társadalom széles rétegét érinti, valójában olyan bonyolult szakpolitikai kérdés, amelynek megértéséhez a választópolgároknak átfogó, a településrendezéssel, településfejlesztéssel és az építésüggyel kapcsolatos szempontokat is figyelembe kellene vennie, ez azonban nem elvárható tőlük.
A negyedik kérdés célja az volt, az egy- és kétszámjegyű főutak létesítése és felújítása kizárólag úgy történhessen meg, hogy biztosítják a kerékpárosok biztonságos közlekedését is az adott útszakaszon. Az NVB tagjainak többsége szerint a kérdés nem felel meg az egyértelműség követelményének, a többi között megtévesztő, mivel azt a látszatot kelti, hogy a jogalkotó nem biztosítja a forgalomban részt vevők, így a kerékpárral közlekedők biztonságát, emellett pedig a választópolgár és a jogalkotó számára a kerékpáros közlekedés szempontjából nem azonos jelentéstartalommal bír a kérdésben szereplő "biztonságos" közlekedés fogalma.
Az NVB egyhangú döntéssel megtagadta a Civil Mozgalom Egyesület népszavazási kérdésének hitelesítését is, ez azt célozta, hogy "a pártok és a pártalapítványok mindig 3 évvel később, utólag kapják meg a nekik adható költségvetési juttatásokat". Az NVB szerint a kérdés tiltott tárgykört, a költségvetés módosítását érinti, ezért nem hitelesíthető. Emellett egyértelműségi aggályok is voltak, ugyanis szerintük a kérdésből nem egyértelmű, hogy a pártok három évvel "eltolva" vagy háromévente kapják meg a támogatást.
Az NVB határozatai nem jogerősek, azok ellen 15 napon belül lehet jogorvoslatot benyújtani.
