Nem feltétlenül a kormány tervei szerint alakul a falusi családi otthonteremtési kedvezmény (csok) felhasználása, legalábbis az ingatlan.com új összesítése szerint. A portál statisztikái alapján ugyanis távolról sem a kis, elnéptelenedő falvakban használná fel a többség a legfeljebb 10 milliós állami támogatást, aminek felét lehet vásárlásra, felét pedig felújításra költeni. A reménybeli csokosok ugyanis érdekes módon a Balaton-parti településeken kínált lakások, lakóházak iránt érdeklődnek leginkább: a toplista élén Fonyód, Balatonkenese és Badacsonytomaj áll. Mivel arra egyelőre nem áll rendelkezésre adat, hol vették valóban igénybe a legtöbben a csokot, az ingatlanportál azt összesítette, hogy hány olyan érdeklődő akadt egy-egy településen, aki a kedvezményt felhasználva vásárolna, és már felvette a kapcsolatot a kinézett ház, lakás tulajdonosával.
A legfelkapottabb húsz település fele frekventált turisztika központban – a Balatonnál és a Tisza-tónál – található, ami szakemberek szerint arra utal: sokan valójában nyaralóként szolgáló lakóház megvásárlására, vagy befektetési célra használnák fel az állami támogatást. Ezt megerősítették lapunknak balatoni ingatlanforgalmazók, bár jelezték azt is: a vásárlásig kevesen jutnak el.
A falusi csokot 2486 olyan településen lehet igénybe venni, ahol 5 ezernél kevesebben laknak. Az összegzés szerint a listán szereplő települések tizedén senki nem érdeklődött ház, lakás iránt. A legtöbb olyan kistelepülés, ahol egyetlen falusi csokos érdeklődés sem akadt az ország leszakadó kistérségeiben, Baranyában, Borsod-Abaúj-Zemplénben, Somogyban és Szabolcs-Szatmár-Beregben akad.
Szakemberek már a falusi csok településeinek nyilvánosságra kerülésekor meglepődtek, hogy többek között olyan, kifejezetten elitnek számító Balaton-parti helységekben is fel lehet használni a támogatást, mint az érdeklődési lista elejére kerülő Fonyód, Tihany, Balatonkenese, Balatonvilágos, Badacsonytomaj, Ábrahámhegy, vagy éppen a Káli-medence települései.
– A falusi csok szempontjából legnépszerűbb települések a Balaton partján és Pest megyében találhatók, az érdeklődések közel harmada ide köthető – mondta Balogh László, a falusi csokkal kapcsolatos statisztikákat összeállító ingatlan.com vezető gazdasági szakértője. Arra a felvetésünkre, hogy az üdülőövezetek iránt nem feltétlenül lakhatási célból nagy az érdeklődés, Balogh László megjegyezte: ami előnyökkel jár, magában hordozza a visszaélés lehetőségét.
A lapunk által megkérdezett ingatlanszakértők szerint bevett gyakorlat, hogy a frekventált településeken a falusi csok segítségével vásárolnak lakóházat vagy lakást – nyaraló vételére a támogatás nem használható –, aztán az ingatlant lényegében nyaralóként használják. – A család valamelyik tagja bejelentkezik állandó lakosnak, s bár elvileg ellenőrizni fogják a folyamatos helyben létet, azt nem tudom elképzelni, ez valójában miként történik majd – mondta egy balatoni ingatlanok értékesítésével foglalkozó iroda vezetője.
Az ellenőrzés mellett akadnak más kockázatok és buktatók is. A csok-ot már egy meglévő vagy vállalt gyermek után lehet igényelni, de a maximális 10 milliós támogatás három gyerek esetén jár. Ez pedig azt is jelenti: előbb-utóbb gondot okozhat az óvoda- és iskolaválasztás, ha a család valójában nem ott lakik, ahová be van jelentve. Igaz, elvileg a gyerek nem csak a lakhelyén járhat iskolába.
– Látványos a szándék, sokan próbálnak nyaralóként használható ingatlanra szert tenni, de van, ami gátat szab a tömeges vásárlásoknak – jegyezte meg Makarész András, a fonyódi City Cartel Ingatlaniroda munkatársa. – Az érdeklődők egy részéről kiderül, hogy nem felel meg a falusi csok követelményeinek. A kisebb balatoni településeken korlátozott a szóba jöhető ingatlanok száma, hiszen az nyaralóra nem fordítható, az átminősítés pedig nem egyszerű, s manapság már az önkormányzatoknál is kisebb a hajlandóság. A tapasztalat azt mutatja, hogy a Balatonnál inkább a tótól tíz-tizenöt kilométerre fekvő háttértelepüléseken használják az eredeti szándék alapján a falusi csokot.
Jurcsó János, az ingatlan.com listáján második helyen álló Balatonkenese polgármestere szerint települése népszerűségét elsősorban optimális fekvése adja, hiszen közel van Siófok, Veszprém és Székesfehérvár, sőt, a sztrádának köszönhetően Budapest is.
– Miután az infrastruktúránk is kiváló, van óvoda, iskola, sportcsarnok, Kenese iránt mindig nagy volt az érdeklődés, folyamatos a betelepülés, de nem tudjuk, hogy ebben mekkora a szerepe a falusi csoknak – mondta a polgármester.
Balogh László, az ingatlan.com vezető gazdasági szakértője szerint egy település elhelyezkedése mellett éppen ezek a szempontok a meghatározóak, amikor a támogatás felhasználásáról dönt egy család: – Nem véletlen, hogy az amúgy is hátrányos helyzetű térségekben található kistelepülések iránt a legkisebb az érdeklődés, vagy akár egyáltalán nincs is.
Karczagi Attila közgazdász úgy vélte, a falusi csok jelenleg éppenséggel csak felgyorsítja az elvándorlást a hátrányos helyzetű térségekből.
– Az eddig a nagyobb településektől távolabb élők kaptak egy lehetőséget, hogyha nem is a városokba, de az agglomerációba költözzenek – állította. – Eddig nem volt esélyük váltani, most azonban harminc-negyven kilométerrel közelebb tudnak költözni. A szerencsésebb helyzetben lévő, jobb gazdasági vagy turisztikai hátterű települések tehát bizonyosan profitálnak majd a betelepülőkből, hiszen egyrészt a fiatalabb korosztály érkezésével javul a korfájuk, másrészt egy adózási szempontból erősebb réteg érkezik. Az amúgy is halmozottan hátrányos helyzetű, gazdaságilag értéktelen kistelepülések leszakadása viszont felgyorsulhat, vagyis tovább nyílik az olló, csak immár nemcsak a Budapest és vidék, a vidéki városok és a falvak, hanem falvak és falvak között is.
