November végén derült ki, hogy a kormány suttyomban internetes konzultációt kezdett a klímavédelemről, de szinte sehol sem tájékoztatták erről az embereket. Csupán az ITM klímapolitikai államtitkárságának hírei között (és egy kapcsolódó Facebook-oldalon) közölték a dokumentumot, és mindössze egy hetet adtak kitöltésére. Azt, hogy végül mégis közismert lett, a Másfél fok nevű tematikus Facebook-oldalra befutó olvasói hozzászólásnak köszönhető, a kérdőívet ezután találta meg és népszerűsítette az országos sajtó, végül pedig több mint 200 ezren töltötték ki. A kérdőívről az Innovációs és Technológiai Minisztérium (ITM) később azt mondta, nem is nemzeti konzultáció, csak „a Brüsszel által előírt tájékoztatási formának” tettek eleget. Végül Hollik István kormányszóvivő tette még világosabbá a dolgot, amikor azt mondta: „Ennek nem az a célja, hogy az emberek átfogó véleményét megtudja a kormány, hanem egy Brüsszel által előírt kötelezettség, amelynek a kormány eleget tesz”.
A 444.hu most azt írja: Fülöp Orsolya, az Energiaklub korábbi szakmai igazgatója szerint ezzel az eljárással a kormány megsértette az emberek véleménynyilvánítási szabadságát és áttételesen az egészséges környezethez való jogát. Ezért Bakos Gáborral – aki többek közt az ARC kiállítás szervezője is – úgy döntöttek, magánemberekként az alapvető jogok biztosához fordulnak. Az őket segítő Társaság a Szabadságjogokért (TASZ) szerint nem szabadna, hogy „olyan esetekben, amikor jogszabályok garantálják a polgárok számára a véleménynyilvánítás szabadságát, ez formalitássá váljon”.
A portál összefoglalója szerint az ombudsmannak szóló beadvány szerint
nehéz rájönni, mihez akart kezdeni a kérdésekkel a kormány: volt köztük olyan, ami teljesen nyilvánvaló tudományos tény, felesleges rákérdezni, és olyan is, amit egy kutató könnyen ki tud számítani.
feltettek olyan kérdéseket is, például a klímavédelem járulékos előnyeiről, vagy a közlekedés kibocsátáscsökkentéséről, amiknek a megválaszolásához elég összetett tudásra van szükség. Fülöp és Bakos úgy véli, a közvélemény nagy része biztosan nem rendelkezik ilyennel, „például azért nem, mert az állam az elmúlt évtizedben egyszer sem folytatott le semmilyen tájékoztatási kampányt annak érdekében, hogy a lakosság szakszerű és érdemi információt kapjon” a klímaváltozásról. Ugyanígy a konzultációt sem egészítették ki semmilyen közérthető tájékoztatóval,és nem tették közzé a készülő stratégia tartalmát sem.
a kormány még az általa hivatkozott uniós előírásnak sem felelt meg, ebben ugyanis szerepel, hogy észszerű időkeretet kell megadni, hagyni kell lehetőséget a tájékozódásra és a részvételre.
Bár az alapvető jogok biztosa nem tud szankciókat kivetni,
Beadványukban azt is összefoglalták, hogy más országokban hogyan folytatták le a konzultációt.
