Átmenetileg szünetelteti az Irakban állomásozó magyar békefenntartó kontingens a helyi, kiképzési tevékenységét a szerda hajnali rakétatámadás után – mondta el Farkas Sándor alezredes, az iraki magyar kontingens parancsnoka egy videókonferencián a Honvédelmi Minisztériumban.
Az iraki Erbilből bejelentkező Farkas hozzátette: az Iránból amerikai támaszpontok ellen indított támadás előtt a koalíciós hadvezetés már 72 órás veszélyfigyelmeztetést adott ki, amiben rakéta és dróntámadás veszélyére figyelmeztetett. Ez 8-án hajnalban be is következett. Erbilnél végül két rakéta csapódott be, ebből egy robbant, ám személyi sérülést nem okozott. A többi, magyarok által is használt állomáshelyet nem érte támadás. A veszélyfigyelmeztetés idejére elrendelték a védőfelszerelés – repeszálló sisak, mellény – viselését, továbbá a szükséges minimálisra csökkentették az alakulatok mozgását, így a táborhelyet a katonák csak minimum két fős kötelékben hagyhatják el, és csak alapvetően szükséges esetben. Mivel az iraki erők kiképzési feladatait helyi mobilegységek látják el, így a koalíciós erők parancsnoka ideiglenesen leállította a kiképzést – tette hozzá Farkas.
Az alezredes szerint a rakéta előrejelző rendszer jól működött, ám Erbilnél hiba csúszott a gépezetbe, késve érkezett meg a riasztás, így a katonák már csak a becsapódás után értek be a bunkerbe. „Az információáramlás elakadt kicsit” – fogalmazott.
A sajtóeseményen Benkő Tibor honvédelmi miniszter elmondta: Magyarország országgyűlési felhatalmazás alapján 2015 óta hozzávetőlegesen 200 fővel van jelen Irakban. Egyfelől nemzetközi békefenntartó missziós kötelékben szolgálnak a katonák – 81 ország és szervezet vesz részt a békefenntartásban, amelynek az Egyesült Államok a vezetője. Emellett NATO-misszióban is szolgálnak magyar honvédek, ennek kanadai a parancsnoksága. A honvédelmi miniszter hangsúlyozta: a békefenntartó feladatot az iraki kormány kérésére teljesítik. Magyarország és Irak erről korábban kétoldalú megállapodást kötött.
„Amíg az iraki kormány azt mondja, hogy kéri Magyarország segítséget, addig a feladatainkat ellátjuk” – fogalmazott a miniszter.
A sajtótájékoztató után Benkő Tibor fogadta a Parlament Honvédelmi Bizottságának az ellenzéki tagjait. A több órás megbeszélés után Vadai Ágnes (DK) és Harangozó Tamás (MSZP) bizottsági tagok úgy fogalmaztak: 2015 óta első ízben a minisztérium részletes és kimerítő magyarázatot adott a felmerült kérdéseikre. A megbeszélés témáinak a jó része államtitoknak minősül, így erről nem nyilatkozhattak a képviselők. Bár az MSZP korábban sem támogatta a magyar katonák iraki misszióját és – mint ezt Harangozó Tamás a sajtónak elmondta – ma is ugyanígy szavazna, ám Harangzó szerint „jogi szempontból nincs olyan lépés ami hazánkat arra kényszerítené, hogy a katonák hagyják el Irak területét. Tény, hogy az iraki biztonsági helyzet romlott. A képviselő szerint a honvédség vezetői meggyőzték az ellenzéki képviselőket, hogy megtették a kellő intézkedéseket, így a magyar katonák kivonulása vagy evakuálására is fel vannak készülve.
Vadai Ágnes hangsúlyozta: ugyan a mai nem hivatalos bizottsági ülés, hanem egy informális találkozó volt, ám a honvédelmi miniszter szerinte megígérte nekik, hogy a honvédelmi tárca a partnerségre törekszik bizottság ellenzéki tagjaival. Ennek szellemében a honvédelmi tárca előkészíti a minisztérium valamennyi, 2018 május 1. óta közbeszerzési eljárás alóli mentességgel beszerzett eszköz beszerzési szerződéseket és az ellenzéki képviselők magukat az eszközöket is megtekinthetik majd.
Mint arról korábban beszámoltunk, a kormány még a tavalyi országgyűlési választások előtt nagy hirtelen egy óriási, több száz milliárdos hadieszköz beszerzésről döntött, ám teljesen átláthatatlanul: a honvédelmi és rendészeti bizottság tagjait sem akkor sem később nem tájékoztatták, hogy ebből konkrétan milyen eszközöket, milyen feltételekkel vásárolunk, így máig nem ismert, hogy pontosan mennyit költött a magyar állam a haderőreformra.
