Az átlagos magyar várható élettartam, illetve az egészséges évek száma alatta van az Európai Unió tagállamaira jellemző értékeknek. A magyar GDP mértéke nem indokolja ezeket a mutatókat, emellett az országon belüli egyenlőtlenség is jelentős. Mások a nyugati országhatáron lakók életkilátásai, mint az Észak-Magyarország régióban élőké, de különbség van Budapest egyes kerületei között is. Ennek okaként a jövedelmi egyenlőtlenséget szokás felhozni, miközben a társadalmi igazságosság elve szempontjából ez nem lehet elfogadható ok.
Az egészségügyi rendszer kockázatközösségen, biztosítási elven alapul, amelynek mindenki számára egyenlő esélyeket kellene biztosítania. A beszélgetés során egyértelművé vált, hogy Magyarországon ez nem valósul meg. Több településen nincs betöltött háziorvosi praxis, ami a betegek első orvos-beteg találkozóját ellehetetleníti, vagy legalábbis elodázza.
A diagnosztikához való hozzáférés, így a megfelelő terápia kidolgozása is hónapokat csúszik, mivel az állam csak előre meghatározott számú „teljesítményt”, azaz vizsgálatot, kezelést fizet, nem annyit, amennyire valóban szükség lenne. Ezen a helyzeten azok a betegek tudnak változtatni, akik a szolgáltatásokat piaci alapon meg tudják venni. Ez azonban egyértelműen növeli a társadalmi egyenlőtlenséget. Az egészségügyi piramis csúcsán lévő kórházak Sinkó Eszter szerint talán kevésbé növelik az egyenlőtlenséget, mint a korábbi fázisokban lévő intézmények.
A rendszer problémái a társadalom és a politika számára is ismertek. Ugyanakkor 2008 óta lényegében mindegyik politikai kurzus azt gondolja, hogy az átalakításnak sokkal nagyobb a politikai ára, mint a lehetséges nyereség. Ebből következően néhány szakmai fellángolástól eltekintve nem volt lehetőség reformok indítására.
Sinkó Eszter véleménye alapján akár a 2019 végén bejelentett kormányzati intézkedések is lépéseket jelenthetnek a változtatás irányába, ugyanakkor a szándékok még nem látszanak teljes terjedelemben. Azzal együtt sem, hogy az egészségbiztosítási rendszerhez való hozzáférés átalakítása (a három hónapnál hosszabb ideje biztosítást nem fizetők kikerülnek az állami rendszerből) sokakat hozhat nehéz helyzetbe. Az érintettek jelentős részét nyilvánvalóan a külföldön dolgozók teszik ki, de sokan vannak, akik munkaerőpiaci státuszuk, ismerethiányuk miatt esnek ki a rendszerből.
Kedden egy szavazást is közzétettünk a beszélgetés témájával kapcsolatban: olvasóinktól azt kérdeztük, hogy szerintük milyen esetben duplázódik meg a korai halálozás kockázata? A szavazást itt olvashatja.
