Nem indul jól az év Orbán Viktor számára. Ausztriában felesküdött az új kormány, amelyben Sebastian Kurz Osztrák Néppártja mellett a magyar kabinet által különösen nagy ellenszenvvel figyelt Zöldek is helyet kaptak. Pedig alig egy éve még európai modellnek tartotta a magyar miniszterelnök az akkori néppárti-szabadságpárti együttműködést.
Az osztrák kormányban történt változások is azt jelzik, valamiféle fordulat remélhető az európai politikában, s egyre kevésbé terem babér a populisták számára. Ezt erősíti meg a vasárnapi horvát elnökválasztási eredmény is. Az Orbán Viktorral kiváló kapcsolatokat ápoló Kolinda Grabar-Kitarovic súlyos vereséget szenvedett, s csak a Boszniában élő, rendre a jobboldalra szavazó honfitársak voksainak köszönhette, hogy ellenfele, a szociáldemokrata Zoran Milanovic előnye nem haladta meg a hat százalékot.
Horvátországban hasonló folyamtok mennek végbe, mint Közép-Európa több országban. A városokban az embereknek elegük van a jobboldali populista szólamokból, és eredményeket akarnak látni. Őket már nem lehet a kommunista veszéllyel riogatni. Hasonlóképpen gondolkodnak a fiatalok: Zágrábban az ifjabb generáció tagjai reménytelennek látják a helyzetüket, a többség külföldön akar munkát vállalni. A hatalom és a szervezett bűnözés összefonódása pedig felbőszíti az embereket: a Transparency International 2018-as korrupciós indexén Horvátország a nem éppen előkelő 60. helyet foglalta el, mi a 64.-et.
A térségben most kezdhetjük érezni, hogy sokan változást akarnak. Ahhoz azonban, hogy ez megtörténjen, némi önkritikára is szükség van a kormányzó párt részéről. Itthon ez a szó nem létezik a Fidesz szótárában, Horvátországban viszont a kormánypártnál, a HDZ-nél meglepően önkritikus hangokat lehetett hallani a voksolást követően. Több politikus elismerte, hiba volt jobboldalibb politikát folytatni a két választási forduló között. Mások arra figyelmeztettek, hogy nem figyeltek oda kellőképpen a lakosság igényeire. Ők már kezdik belátni: visszaüt, ha hülyének nézik az embereket.