A horvát elnökválasztási kampányban nagy vita zajlott Zoran Milanovic és Kolinda Grabar-Kitarovic között arról, van-e egyáltalán értelme annak, hogy a választók döntsenek az elnök személyéről, vagy – korlátozott jogköreinél fogva – elég, ha a parlament határoz a kérésben. Grabar-Kitarovic rendre azt hangoztatta, ragaszkodni kell ahhoz, hogy demokratikus választáson dőljön el a kérdés. Választási veresége után talán már a leköszönő elnökasszony is másként gondolkodik erről.
A kampányban ugyanis amit lehetett, elrontott. Néhány hónapja még hazája legnépszerűbb politikusai közé tartozott, de másfél hónap alatt sikerült lerombolnia imázsát bizarr, értelmezhetetlen és meglepő tájékozatlanságról számot adó kijelentései miatt. Mint az index.hr ellenzéki portál találóan megjegyezte: Grabar-Kitarovic magát verte meg.
Az elnök azonban pártjára, a Horvát Demokratikus Közösségre (HDZ) is súlyos vereséget mért. Egyöntetű horvát lapvélemények szerint utódlási harc kezdődik a kormánypártnál, aminek bizonytalan a végkimenetele. Az első forduló után jelentős mozgósítás kezdődött a HDZ-nél, amelyből Andrej Plenkovic kormányfő személyesen is kivette a részét függetlenül attól, hogy a kormányfő és a tőle jobbra álló elnökasszony között nem volt felhőtlen a viszony. Ezért is totális a HDZ veresége, hiszen nem csak az államfő, hanem az egész párt kudarcáról beszélhetünk. Már csak azért is, mert sokan nem is Grabar-Kitarovicot, hanem a kormány teljesítményét osztályozták a választás során.
Már az első, Milanovic győzelmét jövendölő exit poll után megkezdődött a bűnbakkeresés a HDZ-nél, s némi ijedtség volt tapasztalható, hiszen idén parlamenti választást is rendeznek, s egyes közvélemény-kutatások szerint a kormánypárt és a szociáldemokraták közötti különbség már hibahatáron belüli. A volt szociáldemokrata kormányfő győzelme pedig új lendületet adhat az SDP-nek. Ezért is hangzott el több kormánypárti politikus, köztük Grabar-Kitarovic szájából is az a mondat, amely szerint meg kell érteniük a választók üzenetét és jobban oda kell figyelniük arra, mit is óhajtanak az emberek. Kivált a városokban fejezték ki elégedetlenségüket a választók: Grabar-Kitarovic még azon nagyobb településeken – Splitben, Eszéken - is kikapott Milanovictól, ahol általában a jobboldalra voksolnak. Az elnökasszony kampányának egyik felelőse, Gordan Jandrokovic, a parlament elnöke a hibák között sorolta fel azt, hogy a két forduló között „jobboldalibb” kampányt folytattak. Grabar-Kitarovic ugyanis az első fordulóban a harmadik helyen végzett Miroslav Skoro, jobboldali radikális jelölt szavazóinak támogatását kívánta megszerezni. Ez a stratégia azonban kudarcot vallott.
Milanovic számára óriási elégtétel a győzelem. A kampány során egyebek mellett "megrögzött kommunistának", "az ország történelme legrosszabb miniszterelnökének" minősítették. Egykor azt mondta, nem akar elnök lenni, tavasszal mégis bejelentette indulását. Miniszterelnökként egykor azt hiányolták tőle, hogy elodázta a reformokat, más kérdés, hogy Andrej Plenkovic mostani kabinetje mennyire nevezhető reformbarátnak. A kampányban Milanovic igazi államférfiként viselkedett, e tekintetben hatalmas volt a kontraszt Grabar-Kitarovic és közte. S akinek még az utolsó pillanatig kétségei lettek volna arról, hogy ki a felkészültebb, meggyőződhetett erről kettejük múlt heti tévévitáján. Az elnökasszony, ha adatokkal akarta alátámasztani állítását, zavartan pislantott jegyzetei felé, Milanovic viszont fejből idézte a számokat.
A megválasztott elnök győzelmi beszédének legérdekesebb pillanata az volt: amikor az őt ünneplő tömeg heves füttyszóban tört ki Grabar-Kitarovic nevének említésekor, Milanovic felemelte a kezét, s azt mondta, ezt ne csinálják, ehhez hasonlót már átéltek öt évvel ezelőtt, nem akarja, hogy megismétlődjék mindaz. Beszéde nagyon békülékeny hangú volt. Minden jel szerint az új elnök sokat segíthet az SDP-nek abban, hogy a párt visszatérjen a hatalomba.
