A két és fél éves kislányt minden reggel nyolc óra körül viszik szülei a családi – vagy ahogyan a legtöbben nevezik: magán – bölcsődébe, és általában fél négykor mennek érte. Így látszólag hat-hét órát tölt a bölcsődében a gyerek. Papíron viszont a kislány januártól csak délig „bölcsis”, addig foglalkoznak vele a „bölcsis nénik”. Délutánra a gondozók „időszakos gyermekfelügyelővé” alakulnak át, a bölcsőde pedig „időszakos gyermekfelügyeleti hellyé” válik. Az eset abszurd, de nagyon is racionális okok állnak mögötte: a szabályozás kényszeríti trükközésre a bölcsőde fenntartóit.
Három éve az addig családi napköziként nyilvántartott mintegy ezer intézményt a gyermekvédelmi törvény módosításával választás elé állították: 2017 január 1-től vagy családi bölcsődeként, vagy napközbeni gyermekfelügyeleti intézményként működnek tovább. Előbbibe 3, utóbbiba akár 14 éves korig is járhatnak a gyerekek, viszont a fenntartó az utóbbiba nem kérhet az ellátásért állami normatívát. A családi bölcsődék fenntartói – szigorú feltételek mellett – gyermekenként havonta legfeljebb 58333 forintra pályázhatnak az államnál, intézményenként maximum hét gyermek után. Ez a gyakorlatban az jelenti: a magánbölcsődékben azok a szülők, akiknek gyereke ellátását támogatja az állam, „csak” a normatíva és az intézmény által kért, általában 80-100 ezer forintos térítési díj közötti különbséget fizetik. Ezt a rendszert rúgta fel idén januártól egy módosítás, amely előírja a magánbölcsődéknek: csak akkor kapják meg az 58333 forintos állami támogatást, ha vállalják, hogy legfeljebb 71250 forintos térítési díjat kérnek. Vagyis több tízezer forinttal kurtították be a magánbölcsődék bevételeit, ami a fenntartók szerint ellehetetlenítheti működésüket.
– Már most is pengeélen táncolunk. A térítési díjakból még a normatíva figyelembe vételével is alig jönnek ki a fix költségeink, a legalább két gondozó garantált minimálbére, a rezsi, a napi négyszeri étkezés, a kötelező évenkénti munkavédelmi képzés, a rovarirtás, az érintésvédelmi vizsgálatok díja – mondta a Népszavának egy budapesti intézmény vezetője. Szerinte sok intézmény arra kényszerülhet, hogy lemondjon a normatíva megpályázásáról, így viszont könnyen előfordulhat: a szülők tömegesen veszik ki a gyerekeket a bölcsődékből, mert a kieső állami támogatás összegét is tőlük várnák a fenntartók. Vagyis kénytelenek lennének olyan döntést hozni, amivel épp saját gyereküknek ártanak, hiszen a kicsik a hosszú beszoktatási folyamat után érzelmileg erősen kötődnek a gondozónőkhöz, egy hirtelen változás megrázkódtatást okozhat nekik. A jogalkotók „érzékenységére” utal azt is: a változásokat a bölcsődei tanév közben vezették be, hiszen ők nem ezzel, hanem az adóévvel számoltak.
Az intézmények kiskapukat kerestek, és a jelek szerint találtak is azzal, hogy papíron csak délelőtt bölcsőde a bölcsőde. Ha a bölcsőde papíron csak négy órát működik, utána „gyermekfelügyeletté” válik, így a térítési díjat is két részre tudják bontani. A délelőtti bölcsődei ellátást fedezik a most 71250 forintban korlátozott térítési díjból, így jogosultak maradnak az állami normatívára. A délutáni „gyermekfelügyeletért” pedig – már tisztán piaci alapon – elkérhetik a szülőktől azt a különbözetet, amit a változások miatt most elvesztenének.
– Nem akarok rosszhiszemű lenni, de mintha az lenne a cél, hogy ellehetetlenítsék a családi bölcsődék működését – mondta egy trükközésre kényszerített intézményvezető. Annyi biztos: miközben több ezer gyerek nem jut megfelelő bölcsődei ellátáshoz, a családi bölcsődék száma nemhogy bővülne, 2017-hez képest 938-ról 927-re csökkent a KSH szerint. A kormány által hangos propagandával beharangozott munkahelyi bölcsődék száma elenyésző, tavaly mindössze nyolc működött belőlük az egész országban.
