2019 sem hozott látványos áttörést a klímaváltozás hatásainak csökkentésében, de ez volt az év, amikor a globális felmelegedés központi témává vált, és világszerte tömegek mozdultak meg, hogy cselekvésre bírják a politikusokat. A The Verge cikke azt tekintette át, mik a nyilvánvaló jelei annak, hogy bolygónk egyre melegszik, és ennek milyen hatása vannak ránk nézve.
A klíma nem azonos az időjárással, van különbség a hosszabb távú folyamatok és az egyszeri események között, de az összefüggés egyre nyilvánvalóbb. Nemcsak a globális középhőmérséklet volt 2019 januárja és októbere között 1,1 Celsius fokkal volt magasabb, mint az ipari forradalom előtti korszakban, hanem a hőmérsékleti csúcsok is jóval a megszokottak fölé nőttek. Ez év júliusa a legmelegebb feljegyzett hónap volt Nyugat-Európában, ami százak halálát okozta. Párizsban 42,6 fokot mértek, Belgiumban 41,8-at, de rekordot döntöttek a hollandiai és németországi értékek is. Az Északi-sarkon, a Föld legészakibb meteorológiai állomásán 2018 februárjában plusz 6,1 fokot mértek, ott a jégréteg már 2012-ben a valaha mért legvékonyabb volt. Az északi-tengeri jég olvadása lehetővé tette, hogy a Venta Maersk társaság konténerhajója tavaly szeptemberben olyan úton menjen végig a sarkvidéki óceánban, amely eddig túlságosan kockázatos volt. Izlandon a miniszterelnök jelenlétében most augusztusban jelképesen eltemették az Okjokull gleccsert, amely a felmelegedésnek köszönhetően elsőként tűnt el a sziget számtalan jégfolyója közül.
A Föld délebbi részein a melegedő óceánok egyre több és pusztítóbb hurrikánnak és tájfunnak lettek útra indítói. 2013-ban a Haiyan tájfun a Fülöp-szigeteken okozott súlyos károkat, több mint hatezer ember halálát okozva, de egyesek szerint a valós számadat sokkal nagyobb a hatóságok által közöltnél. 2017-ben pedig az USA-ban pusztító három hurrikán, a Harvey, az Irma, és a Maria jelezte, változóban vannak a klimatikus viszonyok.
A tudódok eddig is úgy gondolták, hogy az egyre gyakoribb és intenzívebb viharok a globális felmelegedés számlájára írhatók, de egészen mostanáig ez nehezen volt bizonyítható. A tudomány - az egyre hatékonyabb számítógépes eszközök segítségével - arra keresi a választ, hogy az egyes extrém időjárási jelenségek mögött milyen arányban találhatók a globális klímaváltozás hatásai. A Harvey által lezúdított hatalmas esőmennyiséget 15 százalékban az ember által okozott felmelegedés okozta - két tanulmány szerint is.
Máshol viszont az extrém szárazság okozott gondokat, Kalifornia leghosszabb száraz időszaka 2011 decemberétől ez év márciusáig tartott, 2014-ben volt a legrosszabb a helyzet, az intenzitás 20 százalékkal volt rosszabb a klímaváltozás következtében. A szárazság következtében alakultak ki az amerikai államban a hatalmas tűzviharok, a tavalyi különösen sok emberáldozatot – 85 – követelt, hatalmas területeken pusztította el az építményeket – csaknem 19 ezret - és a növényzetet. Az ott lakóknak hosszú áramszünetekkel kell szembenézniük. A tüzek okozói ugyanis gyakran a távvezetékekből kihulló szikrák, ezeket próbálják megakadályozni az áramtalanításukkal.
Az elmúlt évtized során az emberekben is egyre inkább tudatosulnak a klímaváltozás káros hatásai, a tömegmozgalmak egyre erősebbé válnak. Ezek elindítója a 17 éves Greta Thunberg. Az általa alapított Fridays for Future (Péntekenként a jövőért) elnevezésű nemzetközi mozgalom célja, hogy felhívja a döntéshozók figyelmét az éghajlatváltozás problémájára. A svéd diáklány 2018. augusztus 20-án iskola helyett a svéd törvényhozás épületéhez ment, hogy tüntessen a klímaváltozás elleni határozottabb fellépésért. Sztrájksorozata azóta globális tömegmozgalommá szerveződött, az eddigi egyik legnagyobb akciót március 15-én szervezték, amikor 123 országban kétezernél is több helyszínen tartottak tüntetést, több mint 1,9 millió résztvevővel.
2019-ben az év szava a Collins Szótár szerint a klímasztrájk lett. 2015 után a megújuló energiaforrás projektek lekörözték az újonnan kivitelezett fosszilis üzemanyag alapú megoldásokat. Abban az évben fogadták el a Párizsi Klímaegyezményt is, az aláíró országok azt vállalták, hogy olyan mértékben csökkentik az üvegházhatású gázok kibocsájtást, hogy a felmelegedés 1,5 foknál ne lehessen több. Ennek megvalósíthatósága egyelőre kétséges, az egyezményből az amerikai elnök kihátrált, a kormányzati honlapokról és dokumentumokból a klímaváltozás szó eltűnt. 2015 óta a globális szénkibocsátás 4 százalékkal nőtt, és ez tovább folytatódik.
Az ENSZ jelentése szerint egy fokot már tavaly nőtt a hőmérséklet, az 1,5 fokot 2030-ban fogjuk elérni. Az emberek életére a klímaváltozás által gyakorolt hatások egyre nyilvánvalóbbak, a Stanford Egyetem tanulmánya szerint a leggazdagabb és legszegényebb országok lakói közötti egészségi állapotbeli különbség 25 százalékkal nőtt emiatt.
Az aggasztó jelek ellenére a tenni akarás nem erősödik, a decemberi madridi klímacsúcs értékelhető eredmények nélkül zárult, ezek között a legfőbb, hogy nem sikerült megegyezni a legnagyobb szénkibocsájtókkal, hogy 2020-tól nagyobb erőfeszítéssel küzdjenek a klímaváltozás ellen.
Az ausztrál bozóttüzek szimbólumává vált fotó:
A joey killed while fleeing the #AustraliaBushfires
— Bowen the Sheep @ FurDU (@FloofRam) January 3, 2020
Fire sounds bad, but it's easy to romanticise. To talk about how big it is with a sense of almost pride. This is what you don't see amongst the pictures of building sized flames. The world needs to see this, and not turn away. pic.twitter.com/Y1Hc0rZJy6