Budapest vezetése támogatja a 2023-as atlétikai világbajnokság megrendezését, miután Karácsony Gergely főpolgármester ígéretet kapott feltételei teljesítésére. A kormány az elkövetkező öt évben 50 milliárd forintot fordít a budapesti járóbeteg- és szakellátásra, beindul a zöldfelületek növelését célzó Csepeli Nagyerdő Program, a vb-vel kapcsolatos minden szerződés, pénzköltés nyilvános, átlátható lesz.
Ezek az ígéretek. Volt belőlük korábban is sok, melyek aztán nem teljesültek vagy nem úgy valósultak meg, ahogy ígérték. A budapesti és balatonfüredi közös rendezésű 2017-es vizes világbajnokságra 7,5 milliárdos uszodát terveztek, a Duna Aréna végül 49 milliárd forintért épült fel. Amikor a beruházásért felelős kormánybiztost, Fürjes Balázst erről kérdezték, azt mondta, az első terv egy blöff volt, ami szerinte természetes az ilyen pályázatoknál. A szerződések nem voltak nyilvánosak, perelni kellett, hogy a tartalmukat a közvélemény megismerhesse.
A Puskás Ferenc Stadionról kormányhatározat született 2015-ben, amely rögzítette, az aréna nem lehet drágább 100 milliárd forintnál, a végösszeg 190 milliárd lett. Az átadás két évet csúszott ahhoz képest, amit a Magyar Labdarúgó-szövetség a 2020-as Európa-bajnoki pályázatban vállalt.
Az atlétikai stadionnál két év csúszás nem fér bele, ebben az esetben nem lesz vb. A várható építési költségek még nem ismertek, azt lehet tudni, hogy a kormány a pályázat benyújtásakor 31,5 milliárd forintos finanszírozási garanciát vállalt a világbajnokság megrendezésére, ebben viszont nincs benne a stadion építési költsége.
Ami nagyon szomorú: ki kellett kényszeríteni a kormányból a budapesti járó- és szakbetegellátás megfelelő finanszírozását. Ahol tehát nincs atlétikai vb, ott magukra lehet hagyni a betegeket és az őket ellátó intézményeket.