Szinte napról-napra jönnek az új rákkutatási eredmények, rengeteg köztük a valóban reményt keltő, de hogy végül melyek lesznek széles körben használhatók, elterjeszthetők, finanszírozhatók, az sok esetben még évek további munkája után dől majd csak el. A cambridge-i Cancer Research UK, az Egyesült Királyság rákkutató intézete honlapján arról számol be, melyek voltak a legnagyobb eredmények 2019-ben.
A kutatók már 2012-ben kiderítették, hogy a DNS-ben történt elváltozások szerint a mellráknak tíz fajtája különíthető el. Tavaly bebizonyosodott, ez a felfedezés kiállta az idő próbáját, kiderült, a tízféle rák teljesen eltérően viselkedik. Húsz évvel a diagnosztizálásuk után világossá vált, hogyan reagálnak a kezelésekre, hogyan térnek vissza a műtétek után. Az eredmények ma már az egész világról valók, és bizonyítják a hét éve megállapított tételeket. „Fel tudtuk állítani a mellrák univerzális osztályozását” – mondta Carlos Caldas a cambridge-i csapat vezetője - „így megmondható, hogyan fog viselkedni egy adott nő rákja húsz év múlva a szerint, melyik csoportba tartozik”.
Diagnózis a kilégzett levegőből
Továbbá a Cancer Research tudósai 2019-ben kidolgoztak egy nem agresszív vizsgálati módszert, amellyel a kilélegzett levegőben található molekulák alapján többféle rák mutatható ki már olyan korai fázisban, amikor a betegek még nem észlelnek súlyosabb tüneteket. Ez az első ilyen próbálkozás, a legkézenfekvőbb ezzel a módszerrel a tüdőrák felderítése, de az anyagcsere folyamatok végén más rákfélékre jellemző molekulák is kerülhetnek a kilélegzett levegőbe. Rebecca Fitzgerald a kutatást végző csoport vezetője elmondta, 2021-ig 1500 ember mintáját szeretnék levenni, először az egészséges és rákos jellemzőket elkülöníteni, majd a különböző fajták szerint osztályozni azokat.
Egy csepp vér
A japán Toshiba novemberben azt jelentette be: új készülékük néhány órán belül 13 ráktípust képes kimutatni egyetlen csepp vérből 99 százalékos biztonsággal, ami szintén korai kezelést tesz lehetővé, az eljárás elterjesztése azonban még évekbe telhet.
Bélflóra, génhibák, gyulladások
A Cancer Research Nagy Kihívás néven öt évvel ezelőtt három nemzetközi tudóscsapat felállításával ambiciózus tervbe kezdett, amelynek célja, hogy szembenézzenek a rákkutatás három nagy kérdésével. Az első, a bélflóra szerepe a kezelésben. Testünk mikrobiomja vírusokból, baktériumokból és gombákból tevődik össze - amelyek száma összességében nagyobb, mint sejtjeinké -, legnagyobb részét a bélflóra teszi ki, amelynek túlnyomó többsége baktérium. Emma Allen-Vercoe a kanadai Guelphi Egyetem kutatója annak a megértésén dolgozik, hogy a szervezet és a „jó” baktériumok hogyan dolgoznak együtt a „rossz” baktériumok semlegesítésében. Mivel minden ember mikrobiomja más, bélrákos betegek óriási számát kell megvizsgálni mintázatok kiderítéséhez.
A második kérdés, annak megértése, milyen szerepet játszanak a génhibák a rák kialakulásában a különböző szervekben. A probléma itt is az, miközben a génhibák mindennaposan felfedezhetők rák esetén, nem minden génhibás sejt lesz rákos, és nem minden ráknak ugyanaz a hibás gén a kiváltója: rákot 600-féle gén 4,5 millió lehetséges hibája okozhatja.
A harmadik kihívás, megoldást találni a 150 éves rejtélyre, hogy milyen kapcsolat van a gyulladások és rákok kifejlődése között. A gyulladás szervezetünk fegyvere a baktériumok és mérgek ellen. A gyulladások során azonban sok nemkívánatos mellékhatás is történik az érintett területek sejtjeiben. Láncreakció indul be, a hosszú ideig tartó gyulladások lehetnek végül a főbűnösök a rákok kialakulásában: négy esetből egyben ez lehet az ok.
Genetikai elemzés
Egy másik összefoglaló a Medscape orvosi információkkal foglakozó webhelyen található, itt Karol Sikora tekintette át a szerinte legfontosabb felfedezéseket az onkológiában. Az első, amit említ, az egy szintén a Cancer Research UK által szponzorált tanulmány, a TRACERx, amely arra irányítja rá a figyelmet, hogy a rák, a darwini evolúció törvényeinek megfelelően fejlődik. A University College London kutatógárdája Charles Swanton vezetésével ebben azt mutatja be, hogyan működik együtt a nem-kissejtes tüdőrák – a tüdőrákos esetek 85 százaléka ilyen – és az immunrendszer. Ami kiderült, a túlélés érdekében a rákos sejtek mutáció révén megszabadultak antigénjeiktől, azoktól a fehérjéktől, amelyek immunválaszt váltanak ki, és amelyeket érzékelve az limfociták – idegen sejteket elpusztító fehérvérsejtek felismerik őket -, mint rosszindulatú sejteket. A második a TAILORx kutatás, ennek a lényege, hogy genetikai elemzés alapján eldönthető, vajon szükség van-e a sokszor feleslegesen alkalmazott kemoterápiára, amelyet a rákos betegek 80 százalékánál alkalmaznak. Sikora felhívja a figyelmet arra is, hogy miközben a szív és érrendszeri betegségek esetében ma már az utókezelési protokoll szerves része a testmozgás, a rákos betegek kétharmada lemond a fizikailag aktív cselekvésekről, elhízik, ez nem tesz jót. Az edzés legalább annyira a gyógyulási folyamat része kellene, hogy legyen, mint a gyógyszeres kezelések.
