Március elsejéig kell megállapodniuk az önkormányzatoknak arról az állammal, hogy az önkormányzati fenntartású színházak közös – állami és önkormányzati – működtetésben folytatják-e tovább, vagy tisztán önkormányzati, esetleg állami fenntartásúak lesznek-e – derül ki a Magyar Közlöny egyik legutóbbi számából, ami december 30-án késő este jelent meg. Az önkormányzati fenntartású színházak vezetőiről továbbra is az önkormányzatok dönthetnek majd, ám a közös fenntartású teátrumok igazgatói kinevezéseit a két fél közötti megállapodásnak kell majd megelőznie.
Fontos információ: se vidéken, se Budapesten nincs ténylegesen csak önkormányzat által fenntartott színház, a fővárosi teátrumok költségvetésében pedig igen jelentős az állami támogatás aránya. A rendelet a karácsony előtt sebtében elfogadott kulturális salátatörvényhez kapcsolódik. Budapest főpolgármestere, Karácsony Gergely a törvény elfogadásának másnapján úgy nyilatkozott, nem kizárt, hogy lesz olyan színház, amely teljesen fővárosi fenntartásba kerül majd.
Egy másik kormányrendelet az előadó-művészeti szervezetek támogatásának részletes szabályait módosította, a végrehajtási rendeletből kihagyva azt, hogy a független társulatok programtámogatása mellett a működési támogatásukról is egy szakmai kuratórium javaslatát figyelembe véve kell döntenie az emberi erőforrások miniszterének. E rendelet kisebb pánikot is keltett: a kulturális salátatörvény egy korábbi, december 3-i keltezésű változata ugyanis egyenesen az előadó-művészeti törvényből törölte volna a független társulatok működési támogatását, azaz gyakorlatilag megszűnésre ítélt volna számos társulatot. (A függetlenek kivéreztetéséről néhány nappal később letett az Orbán-kormány: feltehetően a tiltakozások és a jobboldali kötődésű színházigazgatók, többek között Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház vezetőjének a nyomására.)
E rendelet esetében azonban nem a független előadóművészet felszámolásáról van szó: az előadó-művészeti törvény ugyanis garantálja, hogy a függetlenek pályázati úton működési és programtámogatást kapjanak. A rendelet viszont elvben most lehetővé teszi, hogy Kásler Miklós akár hasraütésszerűen is dönthessen a függetlenek pénzéről.
Az efölötti aggodalmakat erősíti az az ámokfutás, amit a taopótló támogatásokról döntő Emberi Erőforrás Támogatáskezelő (EMET) rendezett az elmúlt hetekben. A Kásler Miklós tárcája alá tartozó szervezet az év utolsó napjaiban – előadó-művészeti többlettámogatás címen, a saját szabályait teljesen semmibe véve – félmilliárd forintot adott Rákosmente önkormányzatának (amelyet egészen „véletlenül” egy fideszes polgármester, Horváth Tamás vezet), 415 milliót pedig a Petőfi Irodalmi Múzeumnak –, de kapott korábban kulturális taópótlást tűzoltóegyesület, megyei és városi önkormányzat, hírlapüzlet, személyi edző, fideszes képviselő, népfőiskola, hitközség és tehetségkutató műsor is. Néhány napja viszont a független Átrium Színházat arról tájékoztatták: forráshiány miatt nem tudták támogatni a pályázatát. A Népszava számítása szerint ugyanakkor mintegy másfél milliárd forint ragadhatott bent a rendszerben: 2018 decemberében ugyanis 37,4 milliárd forint taopótló támogatásról döntött a kormány, ugyanakkor az EMET eddig mintegy 36 milliárd forintot osztott szét, beleszámolva 2019 utolsó napjainak szerencséseinek egymilliárdját is.
Lapunk független színházi forrásai ugyanakkor bizakodóak, és nem gondolják, ez esetben a létük került volna veszélybe. Inkább törvényalkotói hibáról, figyelmetlenségről beszéltek, amelyet feltehetően korrigálni fog – javítani lesz kénytelen – az Orbán-kormány. A rendelet ugyanis nem harmonizál az előadó-művészeti törvénnyel, így pedig mind a törvény, mind a rendelet betarthatatlan. A pályázatok elbírálásának van egy úgynevezett eljárási rendje, a rendelet ezt az eljárási rendet hagyta figyelmen kívül. A kulturális államtitkár, Fekete Péter tanácsadó testülete egyébként eddig többnyire figyelembe vette a szakmai szervezetek észrevételeit a függetlenek pályázatainál – állították forrásaink.
