Jelentősen változott az idén a magyarországi ingatlanpiac, amelyet továbbra is alapvetően befolyásol a fővárosi lakáspiac, s bár a Duna House szerint a népszerűségi lista nem változott sokat, a fővárosi kereslet volumene azonban jelentősen, közel 20 százalékkal csökkent az idén.
A társaság szakemberei szerint míg 2018-ban még 6 millió forintért is lehetett lakást találni, 2019-ben a fővárosban már minimum 7-7,5 millió forintot kellett fizetni a legolcsóbb ingatlanokért. A legtöbb esetben felújításra szoruló kis lakásokat, vagy régebbi házat lehetett ezért az árért kapni, amire nagy valószínűséggel bőven kellett még költenie az új tulajdonosnak. A skála másik oldalán jó néhány 300 millió forint körüli adás-vétel jelent meg idén;
A teljes piacot nézve kiderül, hogy a fővárosban az átlagos négyzetméterár 576 ezer forint volt, amihez 41 millió forintos lakásár kapcsolódott - közölték. Budapesten a legtöbben még mindig Angyalföldön keresik új otthonunkat, az ingatlankeresők közel 18 százaléka ebben a kerületben szeretne ingatlant vásárolni. Kis lemaradással Zugló a második. A dobogó harmadik fokán a budai 2. és 11. kerület szerepel.
Az idén az adás-vételek 1 százalékát tették ki a 25 négyzetméter alatti minigarzonok, amelyek közül egy 12. kerületi nyerte el idén a legkisebb budapesti lakás címet a mindössze 10 négyzetméterével. A rendkívül jó elhelyezkedésének köszönhetően azonban ezért a lakásért is több mint 12 millió forintot fizetett az új tulajdonosa. A családi házak közül a legnagyobbat a 16. kerületben vették meg, a 9 szobás villaépület több mint 600 négyzetméter, 3 konyhával és 4 fürdőszobával rendelkezik, és közel 300 millió forintért cserélt tulajdonost.
Országos az ingatlanpiaci lassulás
Lassult az ingatlanpiac idén, a második negyedévben jelentősen - derül ki az ingatlan.com és a Takarék Index elemzéséből is. Főként Budapesten csökkent az adásvételek száma, az egész évet tekintve az ingatlanok iránti kereslet tavalyhoz képest 9 százalékkal, 2017-hez viszonyítva 7 százalékkal esett vissza.
A Takarék Index, amely elsősorban az év első hat hónapját vizsgálta, megállapította, hogy az év eleje még erősen indult, a tranzakciószámok ugyan már kissé visszaestek az első negyedévben is, de ez még csak minimális volt. Közben
A második negyedév azonban már egy erősebb torpanást hozott a piacra. A tranzakciószámok még inkább visszaestek, különösen Budapesten, ahol szinte feleződtek, ezzel párhuzamosan az árak növekedése is megállt április és június között országos szinten. Ezt kormányzati intézkedésekkel magyarázzák, például a Magyar Állampapír Plusz (MÁP+) piacra lépésével, ami sok befektetőnek lehetett vonzóbb az ingatlanvásárlásnál. Úgy spekulálnak, a babaváróhitel miatt is sokan inkább kivárhatnak a lakásvásárlással.
Az ingatlan.com közleményéből kiderült, saját adataik azt mutatják, hogy éves szinten az ingatlanok iránti kereslet tavalyhoz képest 9 százalékkal, 2017-hez viszonyítva 7 százalékkal esett vissza. Ugyanakkor az országos kínálat, a feladott hirdetések száma tavalyhoz képest lényegében stagnált, még ha a különböző településeken eltérően alakult is. A kínálat Budapesten több mint 8 százalékkal csökkent, viszont a megyei jogú városokban 10 százalékkal, a vidéki városokban 7 százalékkal, a községekben - részben a júliustól elérhető falusi csok miatt - 8,5 százalékkal nőtt.
