A délszláv ország 2013-as csatlakozása óta először látja el a feladatot, amelyet Finnországtól vesz át, és féléves működése végén Németországnak fog átadni.
A kormányközi döntéshozatal elősegítésével megbízott soros EU elnökre a szokottnál is több feladat hárul 2020 első felében. Nem csak azért, mert rá maradt a január 31-ikén esedékes Brexit levezénylése, majd a kétoldalú kapcsolatrendszer jövőjét rögzítő EU-brit megállapodásról szóló tárgyalások elindítása, valamint a közösség 2021-ben kezdődő hosszútávú költségvetésével kapcsolatos viták nyugodt mederbe terelése. Hanem azért is, mert a december 1-jén hivatalba lépett új Európai Bizottság a jövő év elején jogszabályi előterjesztések dömpingjével lát munkához. A javaslatokról szóló kormányközi egyeztetéseket a horvátoknak kell majd koordinálniuk.
Az Ursula von der Leyen vezette uniós testület — egyebek között — a klímasemlegességről és a zöld átállást segítő pénzügyi támogatási mechanizmusról, valamint egy új migrációs paktumról készül törvényjavaslatokat benyújtani a jövő év elején. Emellett le fogja tenni az EU Tanács és az Európai Parlament, mint társ-jogalkotók asztalára az iparpolitika reformját célzó elképzeléseit és az európai minimálbérre vonatkozó kezdeményezését is.
Elnökségi programja szerint a következő félévben Zágráb szeretné elősegíteni a különböző fejlettségű országok és régiók közötti felzárkózást, fejleszteni a határokon átnyúló infrastrukturális hálózatokat, erősíteni a belső és külső biztonságot, különösen az unió külső határait, és előmozdítani az EU nemzetközi szerepvállalását, mindenekelőtt a bővítést. Május 7-ikén a horvát fővárosban rendezik meg a huszonhetek és a csatlakozni szándékozó 6 nyugat-balkáni ország csúcstalálkozóját, amelyen — a házigazda reményei szerint — döntés születhet arról, hogy Albánia és Észak-Macedónia végre megkezdheti a csatlakozási tárgyalásokat. A soros elnöknek kell majd irányítania a kormányközi tárgyalásokat is az unió bővítési politikájának a francia államfő által kicsikart reformjáról.
Bár a tagállamok Charles Michelre, az EU állam- és kormányfői testületének újdonsült vezetőjére bízták a közösség hétéves költségvetésről szóló tagállami álláspontok összehangolását, a miniszteri üléseken a soros elnöknek is lesz teendője a vaskos dossziéval. Horvát kormányzati tisztségviselők nyilatkozataiból kiderül, hogy a vitában a “kohézió barátainak” álláspontját képviselve, a felzárkóztatási és a mezőgazdasági kiadások szinten tartásáért fognak küzdeni.
A kelet- és közép-európai országok többségéhez hasonlóan, Zágráb sem mutat lelkesedést a jogállami normák betartatásáért kezdeményezett uniós eljárások iránt, így januártól júniusig nem igen várható haladás a Magyarország és a Lengyelország ellen elindított 7. cikkelyes folyamatban.
Ezzel szemben az Európai Unió jövőjéről előreláthatólag februárban kezdődő konferencia részleteinek a kidolgozása a soros EU-elnök egyik prioritása, már csak azért is, mert az a horvát nemzetiségű Dubravka Šuica reszortja az Európai Bizottságban.
