;

Ingatlan;MNB;hitel;

Illusztráció

- A gazdagok kiváltsága lett a hitel

Egyre nagyobb összegű lakáshiteleket vesznek fel a háztartások egyre hosszabb időre. A jelzálogkölcsön lényegében a tehetősebbek kiváltságává vált.

Megduplázódott az elmúlt négy évben a pénzintézetek által folyósított jelzálogkölcsönök összege. Így jelenleg egy átlagos adós már 10 millió forint körüli hitelt vesz fel. Az újépítésű lakások megvásárlásánál még nagyobbra, 13 millió forintra rúg az átlagosan folyósított összeg – derül ki a Magyar Nemzeti Bank (MNB) adataiból. Ezzel párhuzamosan a futamidő is hosszabbodott: a 2015-ös 15 évről mára 18 évre emelkedett.

Mindennek hátterében az elmúlt években bekövetkezett drasztikus ingatlanáremelkedés áll. A használt lakásokért a KSH szerint 2015-ben még átlagosan 11,3 millió forintot kellett fizetni, ma már 16,7 milliót.  Budapesten 16,9 millió forintról 32,7 millió forintra ugrott az átlagár. A lakások megvásárlásához így most jóval több hitelre van szükség, mint négy-öt évvel ezelőtt. Az MNB a túlzott eladósodottság elkerülése végett időközben úgynevezett adósságfék-szabályokat vezetett be. Így a törlesztőrészlet nem lehet magasabb a nettó jövedelem felénél. Emiatt a futamidőt is meg kellett nyújtaniuk az adósoknak ahhoz, hogy magasabb összegű kölcsönöket tudjanak fölvenni.

Ebben a helyzetben pedig főként a gazdagabb háztartások férnek hozzá a hitelekhez, a szegényebb rétegek egyre inkább kiszorulnak a lehetőségből – olvasható ki a Pénzügyi stabilitási jelentésben közölt számokból. Az idei első fél évben kötött lakáshitel-szerződések felvevőinek kétharmada ugyanis a háztartások legmagasabb jövedelmű 20 százalékából került ki. A legszegényebb ötöd szinte egyáltalán nem élt a lehetőséggel. Ha mégis, akkor feleakkora összegeket igényeltek, mint a leggazdagabbak.

 A személyi kölcsönök esetében még nagyobb az eltérés: a leggazdagabbak által felvett átlagos hitelösszeg kilencszer nagyobb, mint a legszegényebbeknek folyósított összeg. A hozzáférés eme termékek esetében kevésbé egyenlőtlen, bár a személyihitel-szerződések 40 százalékát így is a leggazdagabb réteggel kötötték a pénzintézetek. A kisebb jövedelemmel rendelkezők részesedése csökkent tavaly óta csökkent. 

Az alacsonyabb jövedelműek kiszorulása a hitelpiacról - ezzel párhuzamosan a magasabb jövedelműek egyre növekvő eladósodottsága - évek óta tart. Jól mutatja ezt, hogy a 2015 előtt folyósított lakáshitelek több mint harmadát még olyan adósok kapták, akik a mediánbér alatt kerestek, 2015 után viszont arányuk 17 százalékra zsugorodott. A társadalom szegényebbik felénél 2016-2017 között tovább csökkent a hitelállomány, a gazdagabbak viszont egyre jobban eladósodtak. A tartozások növekedése azonban még a jobb pénzügyi helyzetű háztartások esetében is meghaladta a bérek emelkedését. Vagyis a relatív eladósodottság is nőtt – mutat rá a jegybanki elemzés.

Az idei első fél év lakáshitelszerződéseiből az is látszik, hogy a hitelfelvevők nem feltétlen mennek el a falig. A 40–50 százalék közötti jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató ugyanis még az alacsonyabb jövedelmű hitelfelvevők esetében sem a legjellemzőbb. Míg ugyanis a legszegényebbek negyede, a gazdagabbak tizede költi jövedelme 40-50 százalékát a kölcsön visszafizetésére. A személyi hitelek esetében még erőteljesebb az alacsonyabb jövedelmű háztartások pénzügyi kifeszítettsége: a legszegényebbek bő harmadának, míg a leggazdagabbak ötödének jövedelmét terheli 40-50 százalékban a törlesztőrészlet. A hitelintézetek által 2015 óta folyósított lakáshitelek közül minden hetedik, a személyi kölcsönök közül pedig minden harmadik esetében 40-50 százalékon áll a jövedelemarányos törlesztőrészlet-mutató. Eme hitelek összértéke 500 milliárd forintot tett ki júniusban, ami a hitelintézetek teljes háztartási hitelállományának 8 százalékát jelenti.

A szegényeknek magas kamat és uzsorahitel jut A szellemi munkakörben dolgozók nagyobb arányban vesznek fel lakáshitelt, míg a fizikai munkát végzőknél a személyi kölcsön az elsődleges. A jövedelmi helyzet és a munkavégzés típusa meghatározó abból a szempontól is, hogy az adós milyen típusú intézettől jut hitelhez. Az alacsonyabb jövedelműek a gyakran magasabb kamatlábat kínáló pénzügyi vállalkozásokhoz fordulnak, főként, ha fogyasztási hitelről van szó. Ennek egyik oka, hogy a szegényebbeknél magasabb a hitelkockázat, de a jegybank szerint szerepet játszhat benne az is, hogy bizonyos térségekben kevés a bankfiók. A jellemzően készpénzt használó, alacsonyabb jövedelmű ügyfelek kevésbé mozdulnak ki otthonról, ami növeli a pénzügyi vállalkozások „házhoz vitt termékei” iránti keresletet. Az MNB becslése szerint a háztartások 3-13 százaléka – zömmel az észak-alföldi, észak-magyarországi megyékben élők - jövedelem hiányában még erről a hitelpiacról is kiszorulnak és az uzsorahitelezés felé fordulhatnak.
Megtolta a hitelezést a babaváróKiugró mértékben, 484 milliárd forinttal bővült a háztartási hitelállomány az idei harmadik negyedévben, ami éves alapon 14 százalékos növekedés. Ez a legmagasabb érték az uniós tagállamok körében. A háztartási hitelek elterjedtsége továbbra is az egyik legalacsonyabb az EU-ban. Csupán a harmadik negyedévében összesen közel 800 milliárd forint értékben kötöttek hitelszerződéseket a bankok a háztartásokkal, ami éves alapon 41 százalékos bővülés. Mindebben a babaváró hitel júliusi megjelenése játszik főszerepet: a harmadik negyedév új folyósításainak legnagyobb részét – 277 milliárd forintot – a 10 millió forintos kamattámogatott kölcsön adta.

A listán 2. Csányi Sándor idén kétszer annyit keresett, mint a nemzet gázszerelője, de ez sem volt elég. Gattyán továbbra is a 3. helyen a Forbes összeállításában.