Közép-Európából nézve egyre inkább úgy látszik, hogy a brit kormány a tekintélyelvűség felé halad, különösen, ha azt nézzük, mi játszódott le Magyarországon az utóbbi 10 évben, írja a Guardian vendégkommentárjában Stefan Bielik lengyel író, kiemelve, hogy a toryk változtatni kívánnak a hatalmi ágak viszonyán, ami nagyon emlékeztet arra, ahogy a Fidesz most éppen az igazságszolgáltatást igyekszik bedarálni. Johnson sorra tesz ígéreteket a magyar és a lengyel kormánypárt forgatókönyve alapján, ideértve a média elleni fenyegetést, a vándorcigányok táborai elleni támadásokat, valamint a bevándorlással és a határokkal foglalkozó tárca létrehozatalát.
Igaz, a brit miniszterelnök jó párszor rasszista nyelvezetet használt, de a Fidesztől és a PiS-től eltérően nem hangoztatta a civilizációk harcát. Meg nem is jelölte ki a nemzet ellenségeit, akik a lengyeleknél az istentelen Nyugat, a magyaroknál az iszlám fenyegetés formájában jelennek meg. Viszont a konzervatívok eddig is kirohantak a Brexit ellenfelei, bírák, tisztségviselők, képviselők ellen és közvetlen kapcsolatok fűzik őket a közép-európai eszmetársakhoz. Biztos akadnak majd olyanok, akik azt bizonygatják, hogy a bejáratott brit demokrácia nem fog úgy beleavatkozni az alkotmányos rendbe, ahogyan az Magyarországon és Lengyelországban történt. Csakhogy Budapestet és Varsót idáig valamennyire visszatartja az unió, vagyis hogy Brüsszel megvonhatja a támogatásokat. Nem beszélve az EU-tagság népszerűségéről.
Nagy-Britannia esetében viszont már nincsenek ilyen fékek, az egyetlen korlátot a sajtó és az igazságszolgáltatás képezi. Közép-Európa mindenképpen azzal a tanulsággal szolgál, hogy ha saját eszközeivel próbálja valaki legyőzni a jobboldalt, az a vereség biztos receptje. Viszont a szigetországban azt is jól ki lehet venni, hogy a szokásjogon és a szóbeli megállapodásokon nyugvó, ám kiüresedő intézmények jobban ki vannak téve a visszaéléseknek, mint a hasonló fékek és ellensúlyok a kontinens középső részén. És még a választási kudarcnál is nagyobb katasztrófa lenne, ha a baloldal bekerülne az autokrácia felé tartó jobboldal uszályába, éppen akkor, amikor a legelesettebbek elvesztik még azt a csekély védelmet, amit az unió jelentett számukra.
