Idén olyan történt, amire hosszú ideje nem volt példa Magyarországon: jelentős munkabeszüntetéseket tartottak a magyar dolgozók, ami egyes vállalatok termelésére is érdemi hatással volt, írja a portfolio.hu. Például januárban leállt a termelés az Audi győri gyárában, miután a szakszervezetek nem fogadták el a vállalat bérajánlását. Az egyhetes munkabeszüntetés végére megállapodtak a felek, végül 18 százalékos, de legalább 75 ezer forintos emelést tudtak kiharcolni a dolgozók. Az Audiban látott sztrájk sikerén felbuzdulva több más, feldolgozóipari és kereskedelmi cégnél (pl. Hankook, Metro, Chinoin, Tesco) is tartottak munkabeszüntetést a dolgozók, akiknek jobbára sikerült nagyobb béremelést kiharcolniuk, mint amit a munkáltató tervezett.
A sztrájkok azért lehettek sikeresek, mert a magyar gazdaságot tavaly és az idei év elején soha nem látott munkaerőhiány (200-300 ezer ember kellett volna pluszban) jellemezte, olyannyira, hogy a vállalatok érdemben csökkentették a felvételi kritériumokat is, amelynek következtében a közfoglalkoztatottak egy része képes volt elhelyezkedni az elsődleges munkaerőpiacon.
Azonban az idei év közepén egyértelmű fordulat következet be, elkezdett csökkenni a betöltetlen álláshelyek száma, és a felmérések is azt mutatták, hogy az év második felében már kevesebb cég gondolt azt, hogy a termelésnövekedésének fő korlátja a munkaerőhiány. Például azért, mert a cégek a kereslet csökkenésére, illetve a gazdasági növekedés lassulására számítanak, továbbá az automatizálási folyamatok elkezdtek beérni, és így kevesebb élőmunkára van szükségük, illetve az is igaz, hogy egyre több munkavállaló jön a magyar versenyszférába külföldről (főként keletről).
Mindez rontja a munkavállalók alkupozícióját, vagyis hamarosan véget érhet a „dolgozók aranykora”. Persze egyes ágazatokban és munkakörökben még könnyen lehet, hogy a munkaerőhiány még erősödik is, azonban a gazdaság egészét tekintve nem lesz így.
