Az idei évben összesen 67,1 ezren tettek sikeres érettségi vizsgát a nappali és felnőttoktatásban, ez 2,5 százalékkal kevesebb bizonyítványt jelent, mint 2018-ban – derült ki a Központi Statisztikai Hivatal (KSH) friss oktatási adataiból. A kormány minden törekvése ellenére ennél jelentősebb mértékben csökkent azoknak az aránya, akik a szakképzés keretében tudtak sikeresen vizsgázni: a szakmai vizsgázók száma 49,2 ezer, vagyis 6,1 ezer fővel (11 százalékkal) kevesebb az egy évvel korábbinál.
A KSH szerint ez a csökkenő korosztályi létszámból adódik: a középfokú intézmények nappali rendszerű képzésein 410,8 ezren tanulnak a 2019/2020-as tanévben, 5,6 ezerrel kevesebben, mint 2018/2019-ben. A létszámváltozás eltérően érintette a különböző iskolatípusokat: míg a gimnáziumba járók száma kicsivel, 1,4 ezerrel nőtt (189 ezerre), addig a szakgimnáziumba és a szakközépiskolába járó tanulók száma egyaránt csökkent (előbbiben 3,7 ezer fővel 149 ezerre, utóbbiban 3,1 ezerrel 65,8 ezer főre fogyatkozott). Nem véletlen, hogy a kormány új szakképzési törvénnyel és stratégiával próbálja vonzóbbá tenni a szakképzést a diákok számára, és az általános iskolai pályaorientáció során is ebbe az irányba terelné a gyerekeket.
Az általános iskolákban is mintegy 6 ezerrel csökkent a diákok száma, a KSH szerint ez összhangban van a demográfiai folyamatokkal. Az óvodai nevelésben viszont az előző nevelési évhez képest 4 ezerrel több, 330,5 ezer gyermek vesz részt.
Folyamatosan nő a sajátos nevelési igényű (SNI-s) gyerekek száma is: idén mintegy 2,3 ezerrel több gyermeket diagnosztizáltak SNI-vel, mint egy évvel korábban. Ez azt jelenti, hogy 2,5 százalékkal több, már 93,8 ezer SNI-s diák jár valamilyen köznevelési intézménybe. Ez a szám tavaly 91,5 ezer volt, tavalyelőtt 87,4 ezer, a 2016/2017-es tanévben 85,7 ezer, 2015/2016-ban 83,6 ezer.
A növekvő tendenciára évek óta figyelmeztetnek szakértők, átfogó kutatást sürgetve az okok feltárására, ám az oktatásirányítás ilyen irányú lépésekről még nem tett bejelentést. A közelmúltban hozott oktatáspolitikai döntések (kötelező beiskolázás hatéves korban, magántanulói státusz eltörlése) ráadásul pont nem a megoldás felé mutatnak, mert kedvezőtlenül hathatnak ezekre a gyerekekre. Helyzetüket a gyógypedagógusok, iskolapszichológusok hiánya is tovább nehezíti.
A KSH szerint emelkedett a felsőoktatásban résztvevők aránya is, az egyetemek nappali képzésein 203,6 ezer – az előző évinél 1,7 százalékkal több – hallgató folytatja tanulmányait. A külföldi hallgatók száma egy év alatt 8,2 százalékkal, 36,1 ezer főre emelkedett.
