A napokban Ferenc pápánál járt António Guterres ENSZ-főtitkár, aki kiválóan foglalta össze Ferenc pápa programját. „Azért akartam találkozni a Szentatyával, hogy kifejezzem elismerésemet munkájáért. Komolyan hallatja a hangját a klímaválság, a szegénység, az egyenlőtlenség, a multilateralizmus, a menekültek, a leszerelés és más fontos téma kapcsán. Munkájának köszönhetően hozzájárul ahhoz, hogy elérjük céljainkat a fenntartható fejlődést érintő kérdések, a klímaváltozás és a béke kultúrájának közvetítésében” - hangoztatta a világszervezet főtitkára a Vatikáni Rádiónak adott interjújában. Ferenc gyakran foglal állást világpolitikai kérdésekben, s bár a Vatikán, illetve a pápa önmagában túl kis szereplő ahhoz, hogy békés mederbe terelje sérülékeny világunkat, az egyházfő egyetlen elődje sem emelt szót ennyire erőteljesen és határozottan a populisták térnyerése ellen. A pápa argentin származású ugyan, de 2016-ban azért ítélték neki a Károly-díjat, mert az uniós országok még szorosabb együttműködéséért szállt síkra.
A pápát nem érdekli az, ha szembekerül egyes illiberális politikusokkal, például az amazonasi esőerdő megőrzése miatt Jair Bolsonaro brazil elnökkel, vagy a felebaráti szeretet hangoztatása és az erőszak következetes elítélése miatt a kábítószerkereskedők elleni küzdelem során az eszközökben nem válogató Rodrigo Duterte fülöp-szigeteki elnökkel, esetleg Donald Trumppal.
Nem érdekli az sem, ha a katolikusok egy része ellene fordul Jól tudja, a hívők egy része inkább hisz a hamis prófétáknak, mintsem a béke üzenete közvetítőjének. Ez azonban a kereszténység kezdetei óta mindig így volt. A 2016-os amerikai elnökválasztási kampány idején rámutatott, nem keresztény az, aki falakat emel, ettől függetlenül Donald Trumpot katolikusok is támogatták az akkori voksolás során.
Hogy mennyit változott a Vatikán Ferenc pápa alatt, jelzi Peter Turkson, az Átfogó Emberi Fejlődés Előmozdítása Dikasztériuma prefektusának kijelentése Greta Thunbergről. Nem arról beszélt, hogy a klímaváltozás ellen küzdő kislányt csúf baloldali erők befolyásolják, nem is tett említést betegségéről sem. Azt közölte, hogy Greta „fontos tanúja mindannak, amit az egyház tanít a környezet és az ember védelméért”. Thunberg áprilisban a pápánál is járt és köszönetet mondott az egyházfőnek a klímavédelemért tett lépéseiért és azért, hogy „az igazságot mondja. Ez nagyon sokat jelent” - mondta Greta Thunberg. Azok, akiknek sok közül nincs a valláshoz, sokszor épp a vallást tartják visszahúzó erőnek. Számukra különösen fontos lehet, hogy számíthatnak Ferenc pápa támogatására. „Jobb egy ateista, mint egy álszent katolikus” - mutatott rá 2017 februárjában. „Botrányos az, ha valaki mond valamit, majd mást tesz” - hirdette.
Az egyház sokkal humánusabbá vált Ferenc pápa 2013-as egyházfővé választása óta, megteremtette az emberarcú katolikus egyházat. Természetesen a humánum II. János Pál alatt sem hiányzott, de másként jelentkezett. A lengyel származású egyházfő közel engedte magához a gyermekeket, szeretettel próbálta ledönteni a politikai megosztottság falait, a haladóbb szellemű katolikus mozgalmaknak azonban az ő pápasága alatt nemhogy nem engedett teret a Vatikán, hanem igyekeztek háttérbe szorítani ezeket, elég csak a felszabadítás teológiájára gondolni. Ferenc pápa azonban tudja, az egyház csak akkor veheti fel a versenyt a gyorsuló idővel, ha párbeszédet kezdeményez mindenkivel. Azokkal is, akik a jelenleginél sokkal nagyobb nyitást várnának el az egész katolikus egyháztól.
Csakhogy ez a dialógus megrémiszti a szélsőséges konzervatívokat. Ők úgy látják, az egyháznak nem szabad változnia, még azt is bevállalják, hogy további tömegek fordulnak el a katolikus egyháztól. A pánamazóniai szinódus fogadtatása is mutatta, mennyire göröngyös a pápa útja. Azt kezdeményezte, hogy a gyéren lakott amazóniai régióban lehetővé tegyék házas férfiak számára a pappá szentelést. Nem a cölibátus eltörléséről van szó, hanem egy olyan fontos gyakorlati lépésről, mondhatni tűzoltásról, amellyel sikerülne enyhíteni a régióban tapasztalható súlyos paphiányt. Papi körökben egyetértés van abban, hogy ebbe a régióba senki sem vállal szívesen szolgálatot a mostoha körülmények miatt.
Ám a konzervatívok még ezt az apró nyitást is rossz szemmel nézik, eretnekséggel vádolva a pápát. Ez év tavaszán 19 katolikus pap, teológus és akadémikus fordult nyílt levélben az egyház püspökeihez, amelyben azt állították, hogy Ferenc pápa az eretnekség kánonjogi vétségével vádolható. Lépéseket követeltek az egyházfő ellen.
Hogy reagált erre a pápa? A tőle megszokott emberséggel. Egy májusi televíziós interjúban kifejtette, az ellene indított nyílt támadást humorérzékkel fogadta. S megjegyezte, imádkozik is az őt eretnekséggel vádolókért, mert „tévednek és mert szerencsétlen emberek, akik közül egyeseket manipuláltak”. A nagy manipulátorok közé tartozik Gerhard Ludwig Müller, a Hittani Kongregáció egykori prefektusa, valamint a vatikáni legfelsőbb bíróság egykori vezetője, az amerikai Raymond Leo Burke. A pánamazóniai szinódus óta azonban mintha valamelyest visszafogták volna magukat a bírálók talán azért, mert a püspökök a vártnál nagyobb arányban szavazták meg a helyenként bátor előterjesztéseket. Egyelőre elhárult az egyházszakadás veszélye.
Belső támadói azonban mindig is lesznek a pápának. Carlo Maria Viganó érsek múlt héten lényegében hamis prófétának nevezte, egyúttal hazugságokkal vádolta. Bízvást kijelenthetjük: nevetséges vádakkal illette a pápát.
Az egyház megosztott, de Ferenc jól tudja, reformra van szükség, amint ezt múlt héten, a vatikáni Kúriának adott audienciája során is hangoztatta. Az egykori liberális olasz főpapot, Carlo Maria Martinit idézve megjegyezte, az egyház mintha megrekedt volna, s abban, hogy a vallás jelentősége már messze nem a régi, maga az egyház is hibás.
Az álszentség, illetve a pletykálás mellett akad még valami, ami Ferencet ki tudja hozni a sodrából. Ez a korrupció. Szeptemberi madagaszkári látogatása során kijelentette, az „egyenlőbbek”, vagy ahogy fogalmazott, a kiváltság kultúrája és a korrupció érdekszövetsége az oka annak, hogy sokan szegénységben tengődnek. Tavaly márciusban pedig kifejtette, a maffiózók nem hívhatják magukat keresztényeknek, mert halál lakozik a lelkükben és halált osztanak másoknak. Itt nem feltétlenül a Cosa Nostra, vagy más bűnözőszervezet tagjaira gondolt, hanem azokra, akik lefölözik az ország vagyonát, „helyzetbe hoznak” egyeseket, a többség kárára.
Álszentség és korrupció Ferenc pápa legfőbb ellenségei és azok, akik falakat emelnek. S ha ehhez hozzávesszük, hányszor állt ki a társadalom kirekesztettjei, a szegények mellett, nem is szólva a menekültekről, megérthetjük, miért nem lesz soha a mai magyar politikai kurzus kedvence. Most azonban vissza kell fogni az egyházfő bírálatát, hiszen a kormány azt reméli, ellátogat a jövő szeptemberben esedékes budapesti Nemzetközi Eucharisztikus Kongresszusra. Mindannyian azt reméljük, valóban eljön. Reményt adhat mindannyiunk számára és az álszentek, a korruptak szemébe mondhatja azt: az, amit ők kereszténynek neveznek, a vallás megcsúfolása.
