Hong Kongban diákok elfoglaltak egy egyetemet, hogy harcoljanak a demokráciáért és a szabadságért, ám eközben Magyarország egy állami ellenőrzés alatt álló kínai egyetemnek udvarol, és azon van, hogy az campust nyisson Budapesten. Európa pedig nem tiltakozik a Palkovics László által aláírt egyezmény ellen. Ugyanakkor a német zöldek egyik EP-képviselője botránynak tartja az ügyet. Azt tartaná célravezetőnek, ha az unió egyszerűen elzárná a pénzcsapot az olyanok számára, mint Orbán, akik szétverik a demokráciát. Az alapokat azután inkább közvetlenül a szabad városoknak kellene adni, amelyek a nyugati értékekért állnak ki.
A Global Public Policy Institute igazgatója, Thorsten Brenner felháborítónak nevezi, hogy a magyar kormány ilyen fogadtatást rendez a Fudan Egyetem számára, miközben elűzte a CEU-t, amely a nyílt társadalom értékeinek kötelezte el magát. Mert igencsak aggályos, hogy Magyarországon akkreditálnak egy felsőoktatási intézményt, amely a kínai pártállam közvetlen befolyása alatt áll, és amely hivatalosan törölte alapító okiratából a tudomány és a gondolat szabadságának elvét. A szakember szerint ez új mélypont a magyar és az európai tudománypolitikában, és újabb indok arra, hogy a Néppárt kizárja a Fideszt.
FAZ
Heiszler András szerint napjainkban nem könnyű a Mazsihisz elnökének lenni, hiszen folyamatosan egyensúlyoznia kell. Példaként említette, hogy a kormány egyfelől szobrot kíván emelni a nyilas Kornis Gyulának, másfelől viszont nagyvonalúan támogatja a közösséget. Azt is érzékeltette, hogy a mostani izraeli vezetés számára a zsidó állam biztonsága a legfőbb, és csak utána következnek a diaszpóra érdekei. Ugyanakkor Gönczi Péter, a szervezet biztonsági főnöke kifejtette, hogy ha netán valami komoly terrorcselekmény történne, akkor teljesen mindegy, hogy milyen szinten áll az általuk tető alá hozott önvédelem, bízni kell abban, hogy az állam megteszi a magáét.
A vélemények abból az alkalomból hangzottak el, hogy az egyre sűrűbben jelentkező gyűlölet és terror elhárítására négynapos biztonsági gyakorlatot tartott Budapesten az Európai Zsidó Kongresszus. A 25 részvevőnek, aki a kontinens szinte minden országából érkezett, bemutatták a „Polip” elnevezésű alkalmazást, amelyet 300 ezer eurós költséggel dolgoztak ki, és amely lényegében egy pánikgomb. Veszély esetén kell megnyomni és akkor a iPad azonnal jelez az EZSK brüsszeli válságközpontjában, videó kapcsolatot teremtve. A lényeg az, amint azt egy izraeli orvos elmagyarázta, aki a Mazsihisznél dolgozik, hogy legyen kéznél valaki, akiben megbízhatnak az érintettek.
A tudósítás rámutat, hogy Kelet-Európán belül Magyarországon él a legnagyobb zsidó közösség, de kb. 100 ezer tagja néz szembe a legnagyobb fenyegetéssel. Az amerikai Rágalmazás Elleni Liga nemrégiben mutatta ki, hogy a magyarok 42 %-a antiszemita. Ez az európai átlagot kétszeresen múlja felül. Az Orbán-kormány alaposan uszít a kisebbségek, így a zsidóság ellen is. Gönczi Péter megjegyezte, hogy a hatóságoknál és a politikusok soraiban sok az antiszemita.
A program során a vendégek megtekintették azt a központot, ahonnan az összes magyarországi zsidó intézményt felügyelik. A több mint tucatnyi képernyőre jó 300 kamera továbbítja a képeket, amelyeket mindig két ember követ a szolgálat során, napi 24 órán keresztül. Zsinagógákról, iskolákról, óvodákról. A rendszer négy éve működik, a fenntartási költségekre a magyar állam, a hitközség tagsága és az EZSK által létrehozott alapítvány adja össze a szükséges évi több százezer eurót.
Az Európai Zsidó Kongresszus vezetője az orosz oligarcha, Moshe Kantor, akinek a jeruzsálemi Yad Vashem Intézet honlapja külön oldalt szentel. Ugyanakkor rajta van az amerikai Pénzügyminisztérium tilalmi listáján, mint olyan üzletember, akit kétes kapcsolatok fűznek Putyinhoz. Ő finanszírozza a Polipot és ő állta a budapesti rendezvény költségeit is. Ám az alkalom nem olyan volt, hogy a német újságíró rákérdezhetett volna: mégis, miből?
Romániában még 30 év elteltével sem gyógyultak be a forradalom sebei, de a volt államfő, Iliescu ellen folyó per segíthet eloszlatni a ködöt az ország demokráciájának születése körül. A politikus és négy társa ellen az a vád, hogy annak idején, a Kommunista Párt magas rangú vezetőiként ők adták ki a tűzparancsot, aminek következtében egy hét alatt csaknem 1000 tüntető vesztette életét, már Ceausescu elmenekülése után. Utána az állampárt legfelső rétegeiből sokan átmentették magukat, hálózatot építettek ki és megerősítették kapcsolataikat a titkosszolgálattal. A mostani miniszterelnök szerint az utóbbi 3 évtized egyik legnagyobb gondja az, hogy nem derítettek fényt az indulás körülményeire, nem zárták le a forradalom aktáját.
Miután a diktátor helikopteren elhagyta Bukarestet, a most 89 éves, rossz bőrben lévő Iliescu vette át az irányítást. Megalakította a Szociáldemokrata Pártot és három időszakon át volt elnök. A tárgyalás már másfél hónapja zajlik, 5 ezer tanút idéztek be. A vád: emberiesség elleni bűncselekmény. A vádlottak tagadják, hogy bűnösek volnának. Sokan úgy gondolják, a vérontást azért rendelték el, hogy elriasszák az embereket a demokratikus reformoktól. A vádirat szerint a lövöldözésekben 862-en vesztették életüket, 2150-en pedig megsebesültek.
Iliescunek egy külön perben azt is felróják, hogy 1990 júniusában 4000 bányászt vezényelt Bukarestbe a tiltakozások elfojtására, ami szintén sok emberéletet követelt. Egy svájci történész azt mondja, a 89-es események jóformán még manapság is tabunak számítanak a román tudósok számára, részben azért, mert a téma érzékeny, részben pedig azért, mert az akkori főszereplők, illetve utódaik közül ma is sokan közéleti szereplők. Egy katonai ügyész, Dan Voinea pedig, aki egyszer már megpróbálta kideríteni a történteket, ám elvették tőle az ügyet, úgy gondolja, hogy a volt kommunisták a mai napig manipulálják az igazságszolgáltatást.
Sokan remélik, hogy a májusi zágrábi EU-Nyugat-Balkán-csúcskonferencián sikerül túljutni a holtponton, amit az okozott, hogy a francia elnök megvétózta a felvételi tárgyalások megkezdését Észak-Macedóniával és Albániával. A lépés bedöntötte az unió két évtizedes politikáját a térségben, ám a kilátások sem éppen rózsásak, mert az új Bizottságban Várhelyi Olivér a bővítés felelőse. Márpedig a magyar biztos eddig is mindenben kiszolgálta miniszterelnökét, aki ugyan vehemensen síkra száll a nyitásért, ám egészen más megfontolásból, mint Németország. Ő volt az, aki megmentette a börtöntől Gruevszkit, a korrupt és tekintélyelvű volt macedón kormányfőt. És minél inkább beveti magát a régióban, annál borúlátóbb lesz a francia, a holland, de még a német vezetés is. Attól tartanak ugyanis, hogy Orbán csupán a saját befolyási övezetét igyekszik ily módon megteremteni, mert távol akarja tartani a menekülteket.
A televízió szerint Magyarországon a kipcsak lett az év szava. A kifejezést nagy meglepetésre Orbán Viktor dobta be a köztudatba, amikor Nazarbajevet, Kazahsztán első elnökét a kipcsakok barátjának nevezte, hozzátéve, hogy kipcsak vér folyik a magyarok ereiben. Ezt éppen akkor mondta az Ankara vezette Türk Tanács ülésén, amikor az EU elítélte az Észak-Szíria elleni török agressziót.
