Alkoss egy betarthatatlan jogszabályt, majd erre hivatkozva válogass a piac szereplői között – ez a recept látszik kirajzolódni a médiatanács döntéseit illetően. A fővárosban és annak vonzáskörzetében fogható Civil Rádiót ugyanis – az adó munkatársai szerint – olyan mulasztások miatt tüntetik el az éterből, amelyeket a kormánynak kedves adóknál még csak észre sem vesznek.
A médiatanács a döntésekor a médiatörvényre hivatkozott, amely szerint ha egy adó ismételt jogsértést követ el, akkor nem hosszabbítható meg automatikusan a rádió frekvenciaengedélye. Az pedig a Nemzeti Média- és Hírközlési Hatóság (NMHH) honlapjáról kiderül, hogy a tanács valóban többször elmarasztalta a civil adót, igaz, jobbára apróbb hibákért. Legutóbb például azért szabtak ki 100 ezer forintos bírságot a közösségi adóra, mert a hatóság szerint nem volt megfelelő a magyar és külföldi zene- és műsorszámok aránya.
– A jogsértéseket nem tagadjuk, a bírságokat mindig időben befizettük, miközben a törvény betarthatatlan. A magyar zenei piac egyszerűen nem termel annyi zeneszámot, hogy folyamatos változatos kínálatot biztosítsunk belőle, de abszurd módon, ha egy magyar kamarazenekar előadásában Kodály Psalmus Hungaricusát sugározzuk, az sem számít magyar zenének, mert a címe nem az – mondta a Népszavának Tóth Mónika, a Civil Rádió munkatársa. Mint felidézte, a médiatörvény elfogadása után L. Simon László az akkori kulturális államtitkár és Menczer Erzsébet fideszes képviselő is megígérte nekik, hogy felülvizsgálják a jogszabályt, ha nem működik, de ez elmaradt. Tóth Mónika szerint ráadásul korábban ugyanilyen okok megbüntették a Lánchíd Rádiót, a Katolikus Rádiót, a Hit Rádiót, a Rádió 1-et vagy éppen a Karc Fm-et, és mégis gond nélkül működhetnek tovább.
Az elnémításra ítélt rádió Magyarország legnagyobb nonprofit rádiója, amelyet civilek szerkesztenek. A rádió kifejezett célja volt a civil társadalom, a főleg fővárosi civil önszerveződés bemutatása, műsorai apolitikusak, zenével, építészettel, zenetörténettel foglalkoznak jobbára, igaz, a kormányellenes tüntetéseken meg szokott jelenni.
A történtek miatt a rádiót üzemeltető alapítvány úgy döntött, hogy – miközben az interneten folytatják az adásaikat – közigazgatási pert indítanak az NMHH ellen. A független adók kiszolgáltatottságára jellemző azonban, hogy a Civil Rádió még a pereskedéssel is saját helyzetét nehezíti. A most elvesztett sugárzási jogért indulhatnak újra, de a pályázatot addig nem írhatják ki, amíg a frekvencia per alatt áll.
– Ha kell, az Alkotmánybíróságig és a Strasbourgi Nemzetközi Bíróságig is elmegyünk. Én 2011-ben a Szabad Rádiók Magyarországi Szervezete egyik vezetője voltam, akkor még 74 tagunk volt, mára 12 maradt, ez világosan jelzi a tendenciát és a kormány hozzáállását – mondta Tóth Mónika.
Mint arról lapunk korábban beszámolt, a Klubrádiónak 2021 elején, a Tilos Rádiónak 2022 szeptemberében jár le a frekvencia-engedélye. Mindkét közösségi szolgáltatónál tartanak attól, hogy a Civil Rádió sorsára juthatnak.
