Tállai András – a kérdéssel, illetve lapunk más forrású információival egybecsengően – felhívja a figyelmet: miután a kereskedők tavaly tudomást szereztek arról, hogy a Netát az uniós kötelezvénynek megfelelően a pálinkára is kiterjesztik, még 2018-ban felhalmozták akkor még Neta-mentesen beszerzett készleteiket. Az államtitkár észjárásából tehát az következne, hogy tavaly annyival több adó folyhatott be, mint amennyivel idén kevesebb. Az áremelés eszerint a tényleges eladásokat kevéssé vetette vissza. A különböző típusú adók más-más időpontokban folynak be a költségvetésbe – teszi hozzá.
Mihályi László, a Pálinka Nemzeti Tanács (PNT) elnöke Vadai Ágnes által idézett, az Országgyűlés mezőgazdasági bizottságának szőlő-, bor- és pálinka-albizottsági ülésén elhangzott szavai szerint a főzdék ez év januárjában 69, március végén több mint 60, szeptemberben pedig 51 százalékkal alacsonyabb forgalmat mértek tavalyhoz képest. Míg a Neta csak egymilliárd forintos pluszbevételt hoz, így szeszadóból és áfából éves szinten öt-hatmilliárddal kevesebb folyik be a költségvetésbe – hívja fel az ellentmondásra a figyelmet az elnök. Mihályi László a szabálytalan főzők elterjedésének okát abban látja, hogy a helyhatósági jegyzők nem végzik el kellőképpen feladataikat. Mindezek miatt sok szabályos főzde áll a tönk szélén.
Tállai András ezt is visszautasítja, mondván: a jegyzők hatásköre a lepárlóbejelentés, a megadott adatok valódisága, valamint a párlatadójegy-igénylés megtörténtének ellenőrzésére terjed ki. A PM pedig nem kapott olyan jelzést, hogy e feladataikat a jegyzők ne látnák el – hárítja a vádakat Tállai András.
