Információink szerint az Orbán-kormány állításával szemben eddig nem indultak érdemi tárgyalások új hosszú távú gázszerződésről a magyar és az orosz fél között. Még a magyarországi érdekeltek között is ellentétek feszülnek azzal kapcsolatban, hogy milyen távra kössünk szerződést. 5 és 10 évet is hallottunk kívánatosként, de létezik olyan kiforrott álláspont is, hogy ma már egyáltalán nincs szükség új hosszú távú magyar-orosz gázszerződésre.
Az országba még mindig az az 1995-ben lekötött gáz érkezik, amit a szerződés 2015-ös lejártáig sem fogyasztottunk el. Ezt a lehetőséget tulajdonképpen megköszönhetjük az oroszoknak – lényegében Putyinnak -: az egyezmény úgynevezett „vidd vagy fizess” (take or pay) kitétele szerint ugyanis lényegében akkor is ki kellett volna fizetni az adott évre megrendelt gázmennyiséget, ha azt nem vesszük át. (Arról, hogy ez kinek az érdeme, a számos jelentkező ellenére megoszlanak a vélemények. Az azonban tény: a magyar gázvásárlást korábban intéző német E.ON-on az oroszok – országaik kitűnő viszonya, illetve a konszern jelentős méretei ellenére – több alkalommal keményen bevasalta az elmaradt szállítmányok ellenértékét.) Végül is így most kapjuk meg a korábbra lekötött mennyiségeket, aminek állítólag már az ára is (felülről) közelíti a tőzsdei szintet. Ez 2021 december 31-éig fut ki egy arra az évre vonatkozó, utolsó, 4,5 milliárd köbméteres adaggal. Addig tehát úgymond lesz még idő kitárgyalni a megegyezést.
Általános véleményként hallottuk, hogy az ország évi közel tízmilliárd köbméteres fogyasztásán belül legalább a lakossági igényeket kellene bebiztosítani hosszú távú szerződéssel. Ez ma évi mintegy 3,5 milliárd köbméter. Ám ennek kapcsán nagyon sok a kérdőjel. A hazai gázigények ugyanis 2005 óta inkább esnek. Bár ennek jelentőségét az iparág azzal tompítja, hogy „csak” melegebb volt, épp ez a lényeg: az éghajlatváltozás miatt a hőmérséklet-emelkedés - és így a fűtési igény csökkenése - a jövőre nézve tovább fokozódhat. Ráadásul, mivel a gáz is szennyezi a levegőt, az Unió a szén-dioxid-kibocsátás 2050-es teljes beszüntetését célzó közös nyilatkozat mostani elfogadása nyomán alighanem ennek elégetését is betiltja. Ha lassan, de - akár az épületek felújításával - terjed az energiatakarékosság is. Ez a tudat már ma fékezi a gázipari fejlesztéseket. Az utóbbi idők során Kaderják Péter energiaügyekért és klímapolitikáért felelős államtitkár is többször hangsúlyozta – például a december eleji Budapest LNG Summiton -, hogy a kormány 2030-as célja a lakossági gázfogyasztás legalábbis felezése.
A szakértők a jövőben furamód épp a lakosságon kívüli kör igénynövekedésére számítanak. Mivel például a szén még a gáznál is szennyezőbb, első körben annak égetését állítanák le. Ehelyett – már csak a gombamód terjedő megújulós termelés kiszámíthatatlanságának kiegyensúlyozása végett is – egyelőre mindenképp szükségesek ugyanilyen gyorsan indítható-leállítható, gázalapú egységek. Mindenesetre a kormány lendületes gázvásárlási- és vezetéképítési, illetve fogyasztáscsökkentési tervei között némi ellentmondás látszik feszülni.
Ismereteink szerint az Orbán-kormány az állami gáznagykereskedőn, az MVM tulajdonában lévő MFGK-n keresztül 2022-től a legszívesebben 10 évre szóló szerződést kötne az oroszokkal, évi 5 milliárd köbméterre. Ebből az általuk várt lakossági fogyasztáson felül a cég másfélmilliárd köbméter eladását a térségi piacon, saját üzleti kockázatára vállalná. Az időtáv valószínűleg találkozik az oroszok óhajaival. Forrásaink szerint ugyanakkor a „vidd vagy fizess” kitétel az új szerződésből sem hagyható ki. Ha tehát a jövőben – akár a felmelegedés, akár az árak, akár az uniós fenyegetések miatt - mégis csak visszaesne a hazai igény, ismét a nyakunkon maradhat az orosz gáz. Ezzel - a 2015-ös esethez hasonlóan – újfent kiszolgáltatnánk magunkat az oroszok kénye-kedvének. Igaz, ma a kapcsolatok kétségkívül barátiak: egy minapi zárt szakmai konferencián Viktor Zubkov Gazprom-elnök ismereteink szerint arról biztosította Kóbor György MVM-vezért, hogy annyi gázt kér, amennyit akar. Mások mégis csak 5 évre szerződnének, amitől viszont az oroszok állítólag mereven elzárkóznak. Akad olyan szakértő is, aki szerint a jelenlegi, élénk piac a lakosság számára is biztosítaná a lehető legolcsóbb gázt, így ma már semmi szükség hosszú távú szerződésre az oroszokkal.
