Néhány nap alatt egész Indiában elszabadultak az indulatok. Először a határmenti államokban törtek ki zavargások az állampolgársági törvény miatt, a hétvégére pedig már Újdelhiben is kiéleződött a hangulat. A főváros egyik egyetemén vasárnap diákok vonultak fel a jogszabály ellen, a biztonsági erők azonban betörtek a campus területére: könnygázzal árasztották el a könyvtárat, gumibotokkal ütötték-verték a fegyvertelen tüntetőket és nagyjából 100 diákot vettek átmenetileg őrizetbe. A brutális fellépés országszerte felháborította az egyetemistákat, a tiltakozások az ország több felsőoktatási intézményére is átterjedtek. Az erőszak is fokozódott – kedden a fővárosban ezrek csaptak össze a rohamrendőrökkel.
A demonstrációkat a parlament által múlt héten elfogadott állampolgársági törvény módosítása robbantotta ki. A jogszabály lehetőséget biztosít a 2015 előtt illegálisan Indiába érkezett afganisztáni, bangladesi és pakisztáni vallási kisebbségek tagjainak az állampolgárság megszerzésére. Narendra Modi miniszterelnök szerint az új törvény az Indiára évszázadok óta jellemző testvériesség és az elfogadás kultúráját testesíti meg. Csakhogy a jogszabály jelentős megszűri, hogy kik juthatnak állampolgársághoz: az Indiával szárazföldön határos hét ország közül kizárólag a három muszlim többségű ország vallási kisebbségeinek tagjai. Nem biztosít hasonló lehetőséget a Mianmarban hatóságilag üldözött, főként muszlim rohingyáknak, a Kínából menekült tibeti buddhistáknak, sem a Srí Lankából érkezett hindu tamiloknak. Az ellenzéki Nemzeti Kongreszus Párt ezért az ország világias berendezkedésével ellentétesnek tartja az új törvényt. A Legfelsőbb Bíróság várhatóan már ma elkezdi vizsgálni, hogy az alkotmánnyal összeegyeztethető-e a jogszabály.
Az iszlám vallási csoportok számára azonban az ügy jócskán túlmutat a múlt héten elfogadott törvényen. A jogszabály csak tovább erősítette aggodalmaikat, hogy a kormányzó, hindu nacionalista Indiai Néppárt (BJP) az ország csaknem hetedét adó muszlim kisebbség kirekesztésére törekszik. Az elmúlt években több intézkedés is ebbe az irányba mutatott: a kormány az iszlám vallásra utaló helységneveket cserélt le, a történelemkönyvekben igyekezett háttérbe szorítani az indiai muszlim uralkodókat. A BJP tavaszi választáson aratott fölényes győzelmét követően Modi már jóval drasztikusabb lépést is tett: augusztusban felfüggesztette az egyetlen muszlim többségű tartomány, a vitatott hovatartozású Kasmír autonómiáját. A területen lekapcsolták az internet-hozzáférést, kijárási tilalmat rendeltek el, valamint politikai vezetőket tartóztattak le, a rendkívülinek mondott intézkedések pedig azóta is érvényben maradtak.
Az indiai muszlimok számára az is nyugtalanító, hogy a kormányfő rendszeresen kettős beszédet alkalmaz: miközben a nagy nyilvánosságnak szánt nyilatkozataiban „békére, egységre és testvériségre” szólít fel, támogatói előtt alig leplezett módon szítja az indulatokat. Egy hétvégi kampánygyűlésen például úgy fogalmazott, hogy a „tüntetőket könnyedén fel lehet ismerni ruhájukról” – alighanem az muszlim vallási öltözékekre utalva.
A tiltakozások kiindulópontjának számító határ menti államokban azonban egyáltalán nem vallási-, sokkal inkább etnikai színezete van a demonstrációknak. Asszámban például sokan attól tartanak, hogy a Bangladesből érkezett hindu vallású bengáliak tömegével kaphatnak állampolgárságot és kisebbségbe szoríthatják a helyieket.
