Sokak szerint csak a diagnosztika fejlődése miatt tűnik úgy, hogy egyre terjed a pajzsmirigybetegség. A statisztikai adatok azonban azt mutatják, hogy a betegek számának növekedése nem magyarázható kizárólag a jobb orvosi módszerekkel. Ha nem kizárólag a TSH érték alapján állapítják meg a betegséget, a betegek száma 13 millió felett van, de egyes kalkulációk alapján meghaladja az 50 milliót. Az ilyen mértékű növekedésért több tényező együttesen tehető felelőssé – mondta Balázs Csaba, a Budai Endokrinközpont endokrinológus professzora. Gyakran szokták okolni az örökletes tényezőket, a betegségre hajlamosító gének száma azonban nem növekedett lényegesen.
A pajzsmirigybetegség kialakulásában döntő szerepet játszanak a környezeti faktorok. Ezek közül leginkább a kémiai anyagok, a mérgező vegyületek. Riasztó következtetésekkel járó kutatási eredmények igazolják az EDC („endocrine disrupter chemicals”) anyagok emberi szervezetre gyakorolt hatásait: bebizonyosodott, évtizedeken át elsiklottunk a hormonháztartás egyensúlyát súlyosan megzavaró, élelmiszerekben, ivóvízben, kozmetikai és háztartás-vegyipari termékekben, műanyagokban és egyéb úton ránk leselkedő ártalmak felett. Ezek következményeként autoimmun betegségek, elhízás, meddőség, sterilitás, megváltozó nemi jelleg alakulhat ki. Az EDC anyagok hatására jelentősen növekszik az autoimmun betegek, így a pajzsmirigybetegek száma is.
Ha a szervezetben kevés a jód, csökken a T3 és T4 képződés, ami fokozza a TSH termelését, ezáltal osztódásra ösztönzi a pajzsmirigysejteket, és a folyamat golyvaképződéshez vezet. Ebből az következne, hogy jódozással, azaz a só jódozásával és tabletta bevitelével minden megoldható lenne. A helyzet azonban nem ilyen egyszerű. Kiderült, hogy azokban az afrikai országokban, ahol a jódozást kiterjedten alkalmazták, eltűnt a kretenizmus és csökkent a göbös megbetegedések száma, de más természetű, autoimmun eredetű betegségeké viszont emelkedett. Tehát a túl sok jód fogyasztása is pajzsmirigybetegségekhez vezethet – magyarázta a szakorvos.
Sugárzás
Az atomkorszak legnagyobb környezeti radioaktív károsodása 1986-ban Csernobilban történt. Az erőmű felrobbanását követően százezrek károsodtak és több ezren haltak meg, illetve szenvedtek életre szóló károsodást. A sok orvosi vizsgálat egyértelműen megállapította, hogy főleg a gyermekek körében emelkedett a pajzsmirigyrákos betegek száma. A 2011-es Fukushima-ban lévő erőmű katasztrófa méreteiben és következményeiben jelentősen kisebb volt a csernobilinál. Fokozott veszélyt jelent a túl sok röntgenvizsgálat is. Nemzetközi tanulmányok bizonyították, hogy a fogászati asszisztensek, a gyakran és sokszor ismételten vizsgált egyének között gyakoribb a pajzsmirigybetegség.
Nem új kutatás eredménye bizonyította, hogy egyes, egyre elterjedtebb vírusoknak (Epstein-Barr, Humán Herpes, Coxsackie), továbbá bizonyos baktériumoknak is fontos szerepe van a betegség megjelenésében. Az általuk okozott fertőzések látszólag „nyom nélkül” gyógyulnak, de néhány hónap múlva, főleg aktiváló környezeti tényezők hatására elkezdődik, majd terjed az úgynevezett „második betegség”. Az idősebbek még emlékezhetnek a reumás lázra, amely torokgyulladás (Streptoccosus fertőzés) után alakult ki. A magas lázzal, fájdalmas ízületi gyulladással járó betegség egy-két héten belül megfelelő kezeléssel meggyógyult, de a fertőzés elindított egy olyan autoimmun folyamatot, amely a szívbillentyűk súlyos károsodásához vezetett. Más kórokozók hasmenést, ízületi gyulladást, torokfájást, náthás tüneteket képesek kiváltani, amelyek elmúlnak, de néhány hónap múlva a pajzsmirigybetegség jellemző tünetei jelentkeznek.
Cigaretta, stressz
Nagyon sok káros hatása mellett a cigarettáról egyértelműen bebizonyították, hogy növeli a strúmát, fokozza és súlyosbítja a gyulladást, a Basedow-kóros betegeknél pedig jelentősen elősegíti a súlyos szemtünetek kialakulását és romlását. A stresszként emlegetett, de inkább lelki kimerültséggel, frusztrációval járó folyamatok, amelyek nagy mennyiségben szabadítanak fel stresszhormonokat, olyan kóros immunológiai folyamatokat indítanak el, amelyek szintén pajzsmirigybetegségekhez vezethetnek. A stressz hatására úgynevezett stresszfehérjék képződnek, amelyeknek az autoimmun folyamatok létrejöttében lényeges szerepük lehet. Stresszt jelezhet a nyak, illetve fejfájás, szívdobogásérzés, izzadékonyság, hízás, álmatlanság, a koncentráló képesség csökkenése, gyengeség, gombócérzés a torokban és szájszáradás is.
