Recep Tayyip Erdogan célkeresztjébe ezúttal nem az Európai Unió, hanem az Egyesült Államok került. Azzal fenyegetőzött, hogy bezárat két, országa területén lévő katonai támaszpontot. „Ha szükséges”, akkor megszüntetik az incirliki légvédelmi központot, valamint a Malatya tartományban található küreciki bázist – közölte a török elnök az A Haber hírtelevízióban.
Erdogan kijelentette, elsősorban akkor hozzák meg ezt a döntést, ha szankciókat foganatosítanak Törökország ellen. Ez esetben „megadjuk a megfelelő választ” – hangoztatta. Múlt héten már Mevlüt Cavusoglu török külügyminiszter is utalt arra, hogy amennyiben Washington büntetőintézkedéseket foganatosít Ankarával szemben, akkor megakadályozzák az Egyesült Államok számára a két bázis használatát.
Az amerikai szenátorok szankciókat követelnek Törökországgal szemben, mert nyáron az orosz S-400 típusú rakétavédelmi rendszert vásárolta meg. Az amerikai kormányzat attól tart, hogy a rendszer révén a Kreml fontos információkhoz juthat az amerikai F-35-ös vadászgépekről. Ankara is közreműködött a gépek építésében és sok darabot kívánt vásárolni belőle. Miután azonban Törökország megállapodott Moszkvával az orosz légvédelmi rendszer megvásárlásáról, Washington kizárta az F-35-ös programból. Mindez idáig azonban nem vezettek be kemény szankciókat Ankarával szemben.
Bár Donald Trump és Recep Tayyip Erdogan, a két „illiberális vezető” viszonya igen jó, az amerikai kongresszusi képviselők – demokraták és republikánusok egyaránt - egyre növekvő aggodalommal szemlélik a Törökország és Oroszország közötti igen erőteljes közeledést. Ankara és Washington viszonyát visszavetette az is, hogy a képviselőház után az amerikai szenátus népirtásnak ismerte el az Oszmán birodalomban az örményekkel szembeni fellépést az 1910-es években. Múlt csütörtökön tették közzé az erre vonatkozó határozatot. A döntést a kongresszus felsőháza egyhangú szavazással hozta meg. A határozati javaslat szövege „az örmény népirtás megemlékezésére” szólít fel és leszögezi, hogy „visszautasítandó minden kísérlet, amely az amerikai kormányt az örmény népirtás tagadásához társítja”. A szenátusi javaslatot Bob Menendez demokrata párti képviselő nyújtotta be. Törökország keményen tiltakozott a döntéssel szemben. Erdogan elnök vasárnap úgy foglalt állást, hogy politikai döntésről van szó, amely elfogadhatatlan. Az első világháborúban szisztematikusan üldözték az örmény kisebbséget. Történészek szerint akár a másfélmilliót is elérheti az áldozatok száma. Törökország, az Oszmán birodalom örököse 300 000-500 000 közötti örmény áldozatot ismer el, de elutasítja, hogy népirtás történt volna.
Erdogan elnök, aki vasárnap egy hónapon belül másodszorra találkozott Fajez al-Szarradzs líbiai miniszterelnökkel, támogatást biztosított az ország nemzetközileg is elismert kormányának. „Megvédjük Líbia és Törökország érdekeit a Földközi-tenger keleti részén” – jelentette ki a török elnök az A Haber televíziónak. „Készen állunk arra, hogy minden szükséges támogatást megadjunk Tripolinak” – tette hozzá. A kormányzatot megdönteni kívánó Khalifa Haftar tábornokot egy illegális struktúra képviselőjének nevezte. Erdogan november végén fogadta Szarradzsot, a találkozó során vitatott megállapodást kötöttek a tengeri határoktól, mivel ebbe nem vonták be a térség többi országát. Egyúttal katonai együttműködésről állapodtak meg. Az Európai Unió állam- és kormányfői múlt héten elítélték a megállapodást és azt közölték, hogy az megsérti a megállapodásból kimaradó államok jogait.
