Azt állította Fekete Péter kulturális államtitkár (abban a levélben, amelyet színházi vezetőknek küldött), hogy idén 125 milliárd forintot költöttek a színház- és előadóművészet támogatására, ami a GDP-hez viszonyítva arányaiban a legtöbb Európában.
Ezzel szemben a tény az, hogy a legutóbbi hivatalos statisztikai adat szerint 51 milliárd forint jutott a színházakra Magyarországon. Ha a zene- és táncművészetet is odaszámoljuk, akkor még 29 milliárd adódik ehhez, ami összesen 80 milliárd. Szóval biztos van az a pénz, de hol? Mindenesetre, amikor tavaly megszüntették a kulturális tao-t, a kormány emberei azt állították, hogy annak legalább egyharmadát ellopták. Aha. Viszont a statisztikában benne volt.
Azt állította Vidnyánszky Attila, a Nemzeti Színház igazgatója (az ATV Egyenes Beszéd című műsorában), hogy Magyarországon fordítja az állam a legnagyobb összeget a kultúrára Európában.
Ezzel szemben a tény az, hogy Lettország költi a legtöbbet, és utána következik Észtország, illetve Magyarország. Ami nagyon szép, ám tudjuk, hogy Nyugaton jóval nagyobb hagyománya van a kultúra magántámogatásának, például alapítványokon keresztül, ami nem számít bele az állami kiadásokba. Ráadásul az egyik fő európai statisztikai mutató együttesen számolja a kulturális, sport- és vallási célú kiadásokat, amelyek közül a két utóbbiban tényleg elsők vagyunk. Tudjuk, hogy miért.
Azt állította Orbán Viktor miniszterelnök (a brüsszeli európai csúcs előtt), hogy „a csata közép-európai és magyar nézőpontból arról fog szólni, hogy ne engedjük meg a brüsszeli bürokratáknak azt, hogy megint a szegény emberekkel és a szegény országokkal fizettessék meg a klímaváltozás elleni harc költségeit.”
Ezzel szemben a tény az, hogy 1. nincs csata, 2. eddig sem a szegény emberekkel és szegény országokkal fizettették meg a költségeket, legföljebb velük is, 3. a brüsszeli bürokraták aztán végképp nem fizettetnek meg senkivel semmit, mert nem ők döntenek, hanem az uniós országok vezetői, köztük Orbán Viktor. Ő pedig, mint tudjuk, gondol a szegény emberekre.
Azt állította továbbá Orbán (már a klímacsúcs után), hogy „Magyarország klímabajnok, ezt Brüsszelben is elismerik.”
Ezzel szemben a tény az, hogy nem klímabajnok, mert nyolc olyan ország is van az Európai Unióban, amely nagyobb arányban csökkentette a széndioxid kibocsátást 1990 óta, mint Magyarország. De ha keresünk bajnokot Európában, akkor az Ukrajna, amely 73 százalékkal kevesebb káros anyagot termel most, mint akkor, míg nálunk csak 29 százalékkal esett vissza a széndioxid kibocsátása. De azért hajrá!
Azt állította Horváth József, az Alapjogokért Központ biztonságpolitikai tanácsadója (a Magyar Nemzetben), hogy „Magyarország készül a békés karácsonyra, a boldog új esztendőre. De a déli határaink közelében százezernyi életerős, harcedzett, dühös férfi gyülekezik.”
Ezzel szemben a tény az, hogy nem gyülekeznek ilyen sokan. Szerbiában körülbelül ötezren vannak táborokban és táboron kívül, Boszniában pedig megközelítőleg tízezren. De mi már harcedzettek vagyunk az ijesztgetésekkel szemben.