A magyar többségi társadalom jelentős része ugyan nem tenne aktívan a romák ellen, mégis közömbös a romák sorsával kapcsolatban. Ezt a közömbösséget az is tükrözi, hogy a romák jelen társadalmi viszonyain nem kívánnak változtatni, hátrányos helyzetük és a velük szembeni diszkrimináció nem érinti meg őket – derült ki a ELTE Pedagógiai és Pszichológiai Kar Szociálpszichológia Tanszékének legfrissebb kutatásából.
A tanszék a romaellenesség aktuális állapotát mérte fel a többségi magyar társadalom körében. A kérdőíves vizsgálat az Európai Unió Jogérvényesülés és Alapvető Jogok Programjának támogatásával, valamint a Medián Közvéleménykutató Intézet közreműködésével készült 2019 júniusában.
A kutatók a romaellenességet egy új, az eddigieknél átfogóbb skálával mérték, illetve arra kérdeztek rá, hogy mennyire tartják elfogadhatónak, ha politikusok romaellenes mondatokat hangoztatnak nyilvánosan, illetve ha a romák megsegítésére vagy a diszkrimináció elleni küzdelemre buzdítják az embereket.
A válaszadók
többsége, 50-60 százaléka semleges álláspontra helyezkedik minden kérdésben, tehát közömbös számára, hogy mit mondanak a politikusok, nem kifejezetten ért egyet, de nem is utasítja el a romaellenes sztereotípiákat;
35 százaléka nyíltan előítéletes;
20 százaléka elfogadhatónak tartja, ha a politikusok nyíltan romaellenes kijelentéseket tesznek;
mindössze 6 százaléka kifejezetten előítéletmentes nézeteket vall;
18 százaléka elutasítja a politikai cigányüldözést.
Összesen a válaszadók 14 százaléka jelezte, hogy akár kis mértékben is, de hajlandó lenne tenni valamit azért, hogy a romák helyzete javuljon, például adományozással, önkéntes munkával, vagy olyan társadalmi mozgalmakhoz való csatlakozással, amely a diszkrimináció felszámolására és a romák befogadására irányul.
