Amerikai hadiipari cégek adták a tavalyi globális fegyverkereskedelem felét - állapította meg hétfőn közzétett éves jelentésében a Stockholmi Nemzetközi Békekutató Intézet (SIPRI). Az Egyesült Államokhoz köthető a legtöbb fegyvereladás 2014 óta, a részesedésük 36 százalék; a tíz legnagyobb forgalmat bonyolító cégből öt ugyancsak amerikai. Utána az európai országok következnek, együttesen legalább 25 százalékkal. 2014 és 2018 között a harmadik legtöbb fegyvereladást orosz cégek bonyolították, az összes 21 százalékát, a negyedik pedig Kína, 5,2 százalékkal.
A svéd parlament által 1966-ban alapított intézet beszámolója szerint a 100 legnagyobb fegyvergyártó cég tavaly összesen 420 milliárd dollár (mintegy 125 ezer milliárd forint) értékben adott el fegyvereket és védelmi szolgáltatásokat ügyfeleinek tavaly, ami 4,6 százalékos növekedést jelent 2017-hez mérten. A jelentés kiemelte, hogy 2002 óta 47 százalékkal bővült a globális fegyverkereskedelem.
Az aktuális rangsort az Egyesült Államok vezeti 43 céggel, amelyek a fegyvereladások 59 százalékát bonyolították le tavaly, 246 milliárd dollár értékben, ez 7,2 százalékkal haladta meg a 2017-est. Köztük van a világ legnagyobb fegyvergyártó cége, a Lockheed Martin, amely 11 százalékos részesedéssel, 47,2 milliárd dollárnyi eladással biztosította vezető helyét.
A listán szereplő tíz orosz vállalat összehasonlításképpen mindössze 8,6 százalékkal részesedett a globális fegyvereladásokból, ami 2017-hez képest csekély csökkenést jelent. Az Sz-400-as légvédelmi rendszereket is gyártó moszkvai székhelyű Almaz-Antej vállalat a 9. helyet foglalja el a százas listán. Az cég tavaly 9,6 milliárd dollár értékben adott el fegyvereket.
A lajstromon szereplő 27 európai cég összesítve 102 milliárd dollár értékben adott el haditechnikát 2018-ban. Ebből továbbra is a brit székhelyű cégek - soraikban a BAE Systems-szel - emelkednek ki 35,1 milliárd dolláros fegyvereladással, ami viszont 5 százalékos csökkenést jelent 2017-hez képest. A jelentés szerint ennek oka részben a brit fegyverzetbeszerzési-programok halasztásaira vezethető vissza. A rangsoron feltüntetett hat francia cég - köztük a harci repülőgépeket gyártó Dassault - összesen 23,2 milliárd dollár értékben értékesített fegyvereket. A Magyarországra is szállító német Rheinmetall a rangsor 22. helyén áll, 3,8 milliárdos eladással.
A korábbi évekhez hasonlóan a legfrissebb listára sem kerültek fel kínai hadiipari vállalatok, aminek indoka az információhiány.
Magyarország az adatbázisban főleg vevőként szerepel: a tavalyi évben főleg német páncélosokat, önjáró lövegeket és szállító járműveket vettünk, de jutott pénz német és francia helikopterekre is. Az eladó oldalon utoljára 2012-ben jelent meg az ország, akkor 12 szovjet gyártású harci helikoptert adott el a kormány Etiópiának.
A SIPRI az amerikai növekedési trend okaként az amerikai védelmi beszerzéseket jelölte meg. "A nagyobb amerikai vállalatok egyesülnek, hogy képesek legyenek az új generációs fegyverrendszerek előállítására és előnyösebb helyzetbe kerüljenek az Egyesült Államok kormányzati megrendeléseinek elnyerésére" - mondta Aude Fleurant, a SIPRI fegyverkezéssel és katonai kiadásokkal kapcsolatos programokért felelős vezetője.
Az exportáló országok 2014 és 2018 közti vevőiről is közzétett adatokat a SIPRI. Ebből kiderül, az Egyesült Államok főleg közel-keleti országoknak szállít, valamint Ázsiába - akár csak Franciaország. Ázsia a kínai és orosz fegyverek legnagyobb felvásárlója is, de Oroszország emellett ugyancsak a közel-keletre és Afrikába is bőségesen exportál. Németország vevői nagyjából azonos arányban kerülnek ki valamennyi kontinensről, az amerikait leszámítva. A hadászati kiadásokra különben - 2018-as adatok alapján - az Egyesült Államok költ legtöbbet, az adott évben 649 millió dollárt. Második Kína, a tavalyi 240 millió dollár kiadással. Szaúd-Arábia a harmadik 67,6 millióval.
