közmunka;közfoglalkoztatás;

Szociális tűzifát aprítanak Somogyban

- Nyugdíj helyett fizikai munka – Van, ahol hetvenhez közeliek dolgoznak az utcákon

Van, ahol trükköket alkalmazva foglalkoztatnak nyugdíjas korúakat azért, hogy munkához és így némi bevételhez juttathassák őket.

Budapesten és vidéken is egy gyakoribb látvány: láthatósági mellényt viselő idős asszonyok takarítják az utcákat, vágják a közterületeken a bokrokat, szedik a szemetet. A látszat nem csal: a belügyi tárca közfoglalkoztatási portáljának december 4-én megjelent, augusztusról szóló jelentéséből is kiderül, egyre emelkedik a közmunkások átlagéletkora és mind nagyobb köztük a nők aránya. Míg 2016-ban csak 29 százalékuk volt 50 év feletti, addig idén nyáron már 37 és fél százalékuk, s míg három éve az így foglalkoztatottak kevesebb, mint fele volt nő, addig mára ez az arány megközelíti az 59 százalékot.

– Az önkormányzatok is érzékelik, hogy azok maradnak benne a közfoglalkoztatásban, akik megfelelő képzettség hiányában nem tudnak elhelyezkedni még az építőiparban, vagy a hulladékgazdálkodás területén sem – adott helyzetképet a Települési Önkormányzatok Országos Szövetségének (TÖOSZ) elnöke. Schmidt Jenő azt tapasztalja, hogy a nyugdíjhoz közeledő asszonyok mindent elvállalnak, hogy bevételhez jussanak, házakhoz járnak takarítani, vendéglátóhelyeken mosogatnak, de ahol még erre sincs lehetőség, ott marad a közmunka az év egy részében. Akik már átlépték a nyugdíjkorhatárt, többnyire inkább a jobban fizető 2-3 hónapos idénymunkákra jelentkeznek – tette hozzá.

Ennek ellenére találtunk a 65. évét betöltött közmunkást is. Nagyvisnyón például a jelenlegi tíz közmunkás közt van egy hatvanhét éves asszony.

– A közmunkás asszony elvileg már elérte a nyugdíjkorhatárt, de mivel az elmúlt évtizedekben nem dolgozott folyamatosan, így nincs meg a kellő biztosítási ideje, neki épp a közmunka jelentette azt a kapaszkodót, amivel megszerezhette a jogosultságot, és februárban valóban nyugdíjba is mehet – mondta el lapunknak Csőgér Bálint, a Heves megyei település, Nagyvisnyó polgármestere. Szavai szerint, míg hat-nyolc évvel ezelőtt náluk több mint negyvenen dolgoztak a közfoglalkoztatásban, addig mára ez az arány jelentősen lecsökkent, mert az elsődleges munkaerőpiac felszívja az arra alkalmasakat. Így aki képes dolgozni, az a szomszédos Szilvásváradon a vendéglátásban, míg Bélapátfalván az ottani üzemekben könnyen talál magának helyet.

Máshol a munkaerőhiány miatt akár „trükköket” is bevet az önkormányzat, hogy nyugdíjasként is megtartsa az embereket. Hallottunk olyan falusi könyvtárosról, akit a polgármesteri hivatal nyugdíjasként már nem alkalmazhatott, ezért egy magánalapítványon keresztül kötöttek vele szerződést. Vécsi István, a Közmunkás Szakszervezet elnöke, Ricse polgármestere szerint ez legfeljebb azokon a településeken lehet jellemző, ahol vannak rendes munkahelyek. Náluk, Kisvárda környékén nincsenek, így aki eléri a nyugdíjkorhatárt, az nyugdíjba is megy, és otthon marad, akkor is, ha onnantól a korábbi bevételeinél jóval kevesebből kénytelen megélni.

A szociológusok nem tartják meglepőnek a közmunkás társadalmon belüli átrendeződést. Molnár György, az MTA Közgazdaság-tudományi Intézetének munkatársa szerint a nők arányának növekedése a közmunkások között egyszerűen visszavezethető a tipikus magyar családmodellre, ahol az asszony megy a gyerekekért az óvodába, iskolába, ő vállalja a közmunkás létet, mert a rossz közlekedés miatt nem tud más településen munkát vállalni. A közmunka helyben van, mellette menedzselhető a család – vázolta az átlagos asszonysorsot a szakember, hozzátéve, hogy később aztán ez a réteg bent ragad a rendszerben.

A válságövezetek kistelepülésein, ahol semmi munka nincs, nem kiugró az idősebb nők aránya a közfoglalkoztatásban, de a nagyobb helyeken, ahol a fiatalabbak és képzettebbek kaphatnak más munkát is, jellemzően ez a kör marad benn a programokban – hangsúlyozta Krémer Balázs, a Debreceni Egyetem oktatója.

Országos szinten a közfoglalkoztatottak száma a 2016-os csúcshoz képest majdnem 60 százalékkal csökkent, alig haladja meg a százezer főt, de ennek az önkormányzatok nem örülnek, mert a lehetőség nélkül maguknak kell megoldani a településrendezési feladatokat. Erzsébetváros új vezetése például most jelentkezett be, hogy két év szünet után be akar kapcsolódni a közmunka programba, mert rengeteg pénzbe kerül a közterületek tisztítása, különösen a belső mag, a Bulinegyed rendezése. Kispál Tibor alpolgármester méltatlannak tartja, hogy a sokszor nehéz és a járdákon hagyott mindenféle ürülék miatt veszélyes munkáért kevés pénzt kapnak a dolgozók, és azt reméli, hogy ha a bérük jelentős része a közmunka-programból fedezhető, a kerületnek marad pénze az összeg kiegészítésére. A jövő év elején átszervezik a munkát és szeretnének bevezetni egy teljesítmény alapján kapható prémium-rendszert is.

A kérdésre, hogy meddig lehet egy idős nőt alkalmazni a közterületen szükséges fizikai munkákra, a foglalkozási és foglalkozási rehabilitációs szakértő általánosságban leszögezte, hogy az állam jóformán nem foglalkozik a közmunkások egészségi állapotával. Lachnerné Vadász Judit arra emlékeztetett, hogy egy foglalkoztathatósági szakvéleményhez kötik ugyan a munka megkezdését, de a gyakorlatban alig veszik figyelembe a jelentkező állapotát, ráadásul a papír két évig érvényes. Egy nyugdíjhoz közeledő nő életében ez nagyon hosszú idő – magyarázta.

A közmunka az idősödő asszonyoknak esély a túlélésre, a kisgyerekeseknek a család egyben tartására, de nem kiút azoknak a fiataloknak, akik 16 évesen otthagyták az iskolát. Molnár György szerint olyan ez, mint ha minden betegségre egy gyógyszert adnánk.

Elszalasztott lehetőségA hajléktalanok között is akadhatnak olyanok, akik idősebbek, de tartós munkaviszony híján nem szereztek a rendes nyugdíjra jogosultságot. Az egyik észak-borsodi falu polgármestere elmesélte – a személyiségi jogokra hivatkozva név nélkül –, hogy ők egy olyan, hatvanéves hajléktalant fogadtak be a faluba, aki korábban az erdőben élt és télen is sátorban húzta meg magát. Közmunkásként egy sertéstelep őrzését bízták rá, s egy meleg kunyhót is biztosított neki az önkormányzat. - Nyolc hónapig ő volt a tökéletes közmunkások, azt hittük, az övé egy igazi sikertörténet lesz, de aztán sajnos valami „bekattant” nála, inni kezdett, az állatokat elhanyagolta, így végül elbocsátottuk: visszament az erdőbe – mondta a polgármester, s hozzátette: van, akin akkor sem tudnának segíteni a közmunka-programmal, ha milliókat költenének rá.

A zaklatási botrány miatt a kormány már egyetemi vezetők leváltásáról beszél. A Színművészeti szerint Gothár esetét csak ürügyként használják az intézmény lejáratásához.