Az elmúlt 10 évben nem vettek fel a magyarok annyi személyi hitelt, mint amennyi idén várható. Az új hitelek összege - a K&H Bank felmérése szerint - a teljes piacon elérheti az 550-570 milliárd forintot, ami 25-26 százalékos növekedést jelenthet az év végéig. A legtöbb kölcsönt gépjárművásárlásra fordítják, majd a lakásfelújítás vagy -vásárlás következik és a hitelkiváltás zárja a sort.
Rajna Gábor, a pénzintézet lakossági értékesítési igazgatója szerint a piaci növekedés több tényezőnek köszönhető. A bérek emelkedése, a lakosság pénzügyi mozgásterének javulása, a magas foglalkoztatottsági ráta, a GDP-növekedés, valamint a tartósan alacsony kamatkörnyezet, mind-mind segíti a bővülést. Tapasztalataik szerint a júliustól elérhető állami támogatással igénybe vehető babaváró kölcsönnek nincs elszívó hatása, azaz emiatt nem torpant meg a személyi kölcsönök iránti kereslet.
A lakossági hitelek felfutásánál adódik a kérdés, hogy a növekedés nem eredményez-e túlzott eladósodást. „Akadnak kockázatok, de egyelőre a lakossági hitelállomány növekedését megfelelőnek látjuk, részben a rendszerben lévő fékek miatt. A jövedelemarányos törlesztési mutató ugyanis nem engedi, hogy egy-egy háztartás túlságosan nagy terhet vegyen a vállára. A fix kamatozású konstrukciók pedig kiszámíthatóvá teszik a törlesztést. Ugyanakkor figyelni kell a piaci folyamatokra, ha a lakosság elkezd hitelből előre fogyasztani, az középtávon komoly rizikót jelent. Fontos azonban, hogy egyelőre erről még nincs szó" - tette hozzá Rajna Gábor, aki úgy véli, hogy a hitelfelvételi boom 2020-ban is folytatódhat, de lassuló ütemben, ami összefügg azzal, hogy a gazdasági növekedés jövőre várhatóan kisebb lesz, mint 2019-ben.
