A csütörtöki parlamenti választás előtt a Londonban akkreditált külföldi tudósítók számára tartott tájékoztatón Patrick Dunleavy, a politika- és államtudomány, illetve Tony Travers, London és a helyhatóságok szakértője latolgatta az esélyeket. Több új közvélemény-kutatás eredményét is bemutatták, ezek átlaga 9,5 százalékos konzervatív párti vezetést jelez. A toryk 42,5, a munkáspártiak 33 százalékon állnak, vagyis a 2017-es előrehozott választáshoz hasonlóan a finisben a legnagyobb ellenzéki párt most is felfelé mutató tendenciát mutat. A Labour megugrása valószínűleg ezúttal is túl kései és túl kevés lesz, ám Dunleavy professzor szerint egyelőre megalapozatlan a tőzsdéknek a Konzervatív Párt győzelmébe helyezett látványos bizalma .
A politológusok úgy vélik, hogy az előzetes felmérésekben a Konzervatív Pártnak legalább 5-7 százalékos vezetést kell tartania, ha többséget akar szerezni a parlamentben. A YouGov mind a 650 választókerületre kiterjedő modellje szerint a toryk most 340, a Munkáspárt 220, a Skót Nemzeti Párt 45, a Liberális Demokraták 21 mandátumhoz jutnának az alsóházban. Dunleavy szerint ha Boris Johnson pártja legalább 322 képviselőt küldhet Westminsterbe, újabb öt év konzervatív hatalom és a jelenleg az asztalon lévő Brexit-megállapodás életbe lépése következik. 313-322 hely között viszont ismét felmerül a megegyezés nélküli kilépés veszélye.
Boris Johnson megítélése az összes választó között minimálisan, az EU-kilépést támogatók táborában erősen pozitív, a maradás hívei között viszont ugyanennyire negatív. Ezzel szemben Jeremy Corbynt az euroszkeptikusok közel 70 százaléka utasítja el, de miután Brexit-ügyben "semleges álláspontot képvisel", a maradáspártiak sem állnak ki mellette.
A világ egyik vezető egyetemének oktatói "öngyilkos akciónak" minősítették a Brexit Párt vezetője, Nigel Farage döntését, hogy nem indít jelölteket a biztosnak vélt konzervatív választókerületekben. A dolgok jelenlegi állása szerint az európai parlamenti választáson a legtöbb mandátumot szerzett brit párt egyetlen helyet sem biztosít magának Westminsterben.
Patrick Dunleavy nem gondolja, hogy a londoni NATO-csúcs, illetve Donald Trump ellentmondásos szereplése befolyásolná Boris Johnson választási esélyeit. Az amerikai elnök csak minimálisan és nem zavarba ejtően támogatta meg a tory frontembert, akinek a nemzetközi porondon sikerült államférfiként megmutatnia magát.
Johnson csütörtökön megerősítette, hogy választási sikere esetén, ha csak kilenc fős többséget is szerez, még karácsony előtt átviszi a Brexit-megállapodást a parlamenten, január 31-én pedig megvalósul a kilépés. December 19-én a királynő újabb programbeszédet olvashat fel a parlament két háza előtt, bár a konzervatív koncepció lényegében megegyezik a közelmúltban előterjesztett, de az alsóház döntésképtelensége miatt megvalósulatlan tervekkel. A bizakodó kormányfő egy reggeli tévéműsornak nyilatkozva "izgalmas lehetőségnek" nevezte, hogy a következő év végére megszülessen a szabadkereskedelmi megállapodás az Európai Unióval.
