Átmeneti jelleggel január 15-ről január 31-re módosulhat az iskolahalasztási kérelmek benyújtásának határideje, ha a parlament elfogadja azt a módosító javaslatot, amit a múlt héten nyújtott be Hende Csaba, az Országgyűlés Törvényalkotási bizottságának elnöke. A módosító csomag egyébként a nemrégiben szakmai és társadalmi egyeztetés nélkül elfogadott szakképzési törvényre vonatkozik, de a köznevelési törvényt érintő javaslatok is találhatóak benne.
A köznevelési törvényen még júliusban változtattak. Elvették például a szülők és az óvodapedagógusok jogát annak eldöntésére, a törvény szerint tankötelessé váló, tehát adott év augusztus 31-éig hatodik életévüket betöltő gyerekek valóban iskolaérettek-e, nem tenne-e jobbat nekik, ha egy évet még óvodában maradnának. Január 1-től csak az Oktatási Hivatal (OH) dönthet erről közigazgatási hatósági eljárás keretében, ami a szülők és a szakmai szervezetek körében is felháborodást okozott.
A helyzetet bonyolította, hogy az új eljárást részletező kormányrendelet csak hónapokkal később, november 22-én jelent meg, az OH pedig november 26-án közölt bővebb tájékoztatót. Ebből derült ki, hogy a halasztási kérelmeket január 1-e és 15-e között kell benyújtani, de aki még 15-e előtt tud az iskolakezdés halasztását javasló szakvéleményt szerezni az illetékes pedagógiai szakszolgálatnál, annak már nem kell külön az OH-hoz is fordulnia. Ha a fenti javaslatot megszavazza a parlament, ennek a határideje is változhat, így a szülők január végéig kaphatnak időt arra, hogy a dokumentumokat beszerezzék.
Ám ez legfeljebb csak azokon segíthet, akik előrelátóan még a kormányrendelet megjelenése előtt a szakszolgálatokhoz fordultak – ha valaki most kezdeményezné a szakértői vizsgálatot, szinte esélytelen, hogy január végéig megkapja a szakvéleményt.
Aggódó szülőként felkerestük az egyik budapesti szakszolgálatot, ahol azt javasolták: jobban járunk, ha januárban az OH-ra bízzuk magunkat. Ugyanis, miután benyújtottuk a kérelmet a vizsgálathoz (egy négyoldalas dokumentumot, amit az óvodának is le kell pecsételnie), a legjobb esetben is két hét, mire időpontot tudnak adni. A vizsgálat után legalább 21 nap, mire elkészül a szakvélemény, s további 15 nap, míg jogerőre emelkedik.
Nem jobb a helyzet a magán diagnosztikai központokban sem: hiába kell több tízezer forintot fizetni egy szakértői vizsgálatért, decemberben, januárban már lehetetlen időpontot szerezni. Vagyis hiába van jogi kiskapu, aki csak most vagy az utóbbi 1-2 hétben kapott észbe, de azt szeretné, hogy hatéves gyermeke jövő szeptemberben még óvodában maradhasson, annak már nem nagyon van más lehetősége, mint az OH bürokratikus eljárása.
A szülői jogok megcsorbítása ellen a Szülői Hang Közösség tiltakozott a leghangosabban: részletes állásfoglalást tettek közzé, felhívva a figyelmet az új eljárás veszélyeire, online tiltakozást és fotókampányt indítottak, Kásler Miklós humánminiszternek címzett videóüzeneteket tettek közzé, a Miniszterelnökségnek is levelet írtak. A kormány azzal igyekszik nyugtatni a kedélyeket: minden a gyerekek érdekében történik, a kérelmek elbírálásánál az OH valamennyi érintett véleményét figyelembe veszi. A Szülői Hang képviselője, Miklós György hangsúlyozta: az ígéretek és a határidők tervezett módosítása ellenére továbbra is jogfosztott állapotban vannak a szülők, amit elfogadhatatlannak tartanak. – Most azon dolgozunk, hogy összeállítsunk egy segédletet azok számára, akik kénytelenek lesznek az OH-hoz fordulni – mondta, hozzátéve: szakmaiatlan lépésnek tartja, hogy a gyerekek sorsáról az őket ismerő óvodapedagógusok és a szülők helyett egy távoli, arctalan hivatal ítélkezhet majd.
